A következő címkéjű bejegyzések mutatása: foxtrott. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: foxtrott. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 9., szombat

Április 9. - Igazi soundtrack-ritkaságok a magyar foxtrot aranykorából 2.

Témakör: Music
Idő: 30's
Stílus: "Ha szól a jazz, imádom ezt..."
Fíling: "Hallod te ló, hogy búsulni nem jó / Hát akármilyen zabos vagy is, ne búsulj te ló" 


Leírás:

Na, akkor itt a beígért folytatás... - Mármint a keddi bejegyzésünk folytatása, amely ugye rendkívüli különlegességekkel: a mi blogunk youtube-os csatornája által először megosztott jazz-ritkaságokkal foglalkozik, melyek egy-egy 1930-as évekbeli népszerű film zenéjét - és egy egész kor talpalávalóját is - szolgáltatták. 

Őrült vagy finoman melodikus ritmusuk emberek millióinak életét befolyásolta úgy, ahogy ma azt jóformán el sem bírnánk képzelni ilyen egyszerű dalokról. A Havi 200 (pengő) fix egy évtizedig jelentett alapmegélhetést biztosító fizetést, a Meseautó pedig nagyjából ugyanabban a dekádban fejezte ki több százezer kulimunkás minden álmát az édes életre vonatkozólag...

Talán azért is volt ez, mert minden állandóbb, minden hosszabb életű volt, mint manapság, ahol a zenék egy jelentős része is - sajnos, teszem hozzá - egyszer-használatos. Na, ezek a dalok nem ilyenek voltak - még azok is, amelyek ilyeneknek tűnnek (pl. egy egyszerű reklámzene), nagyobb karriert futottak be, mint azt gondolnánk.

Így, ebben a szellemben tessék tehát hallgatni a következő szám szerint 8 db. felvételt.

2011. április 5., kedd

Április 5. - Igazi soundtrack-ritkaságok a magyar foxtrott aranykorából 1.

Témakör: Music
Idő: 30's
Stílus: Fox, foxtrott, swingfox, showfox - egyszóval jazz
Fíling: "Gyújtó ritmusától még az aggastyán is friss..."

Leírás: 

Aki csak egy 1931 és 1945 között készült magyar filmet, azaz a magyar mozi históriájának első, jellegzetes hangosilm-periódusának időszakából való alkotást is látott már életében, az pontosan tudja, hogy ezekben a filmekben milyen fontos szerepe van a diegetikus zenének. 

Ez a csúnya szó - mármint az, hogy diegetikus - nem jelent mást, mint olyan muzsikát, amely nem a film aláfestő-zenéjeként funkcionál, hanem a film cselekményébe beleágyazottan szólal meg - vagyis nem olyan, mint a Gyűrűk Ura filmzenéje, hanem olyan, mint mondjuk a Macskajajé. 

Ezekben a filmekben gyakran, akárcsak a későbbi musicalekben, az emberek  minden előzmény nélkül csak úgy elkezdenek énekelni, s emellett nem ritkán muzsikálni, hogy így fejezzék ki, (általában túlcsorduló) érzelmeiket. Ez sem újdonság - az akkori magyar filmekben például ezt vagy finom, lágy melodikus dallamokra, vagy táncra ingerlően ritmikus jazz-kompozíciókra teszik.

A következő, ma első, szombaton pedig második részével jelentkező összeállításunk lényegében az utóbbi, azaz inkább ritmikus, mint dallamos zenei szerkesztés jegyében született track-ekben dúskál majd. Szám szerint tizenöt, teljességgel új, eleddig a digitális világban még nem hallott - s a valódiban sem túlságosan ismert - különlegesség következ (ja, ismét egytől egyig saját megosztásokról van szó). 

Filmek - ha úgy tetszik - soundtrack-jeiből való dalok és zenei betétek érkeznek most tehát, a korabeli nívós jazzenészek és többnyire színész-énekesek előadásaiban, a korabeli Pest finom, Gerbaud-ízű eleganciájával és a benne élők oly igen elfeledett és vigasztalanul, örökre elmúlt érzelmességével fűszerezve.