A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Berlin. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Berlin. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 1., vasárnap

Május 1. - The top 10 blondies of the 80's - 6. Terri Nunn

Témakör: Best of
Idő: 80's
Stílus: "I'm a boy, I'm a mother..."
Fíling: "I'm a bitch, I'm a gheisha"
Leírás:


"I'm a bitch, I'm a lover, / I'm a child, I'm a mother / I'm a sinner, I'm a saint / I do not feel ashamed" - énekelte Meredith Brooks az ezredforduló körül, s az egész szám, elejétől a végéig olyan, hogy akár Terri Nunn-ról is írhatták volna. Ha Kim Wilde-ról azt mondtuk, hogy ő volt  maga a 80-as évek, vagyis minden, azaz szó szerint minden, amit az évtized popzenéje nyújtott a világnak, akkor Terri Nunn-ról azt mondhatjuk, hogy ő pedig bármi tudott lenni a színpadon, amit egy igazán érett - vagy nevezhetjük akár tapasztaltnak is - nő adni tud a proszcénumokon - s amiről Meredith is énekel a fentebb idézett dalban. 

Terri Nunn szinte érettnek született - a kezdetektől fiatal (de később is fiatalos) és nagyon-nagyon vonzó volt, viszont, ezzel együtt a vonásaiban és a tekintetében is ott bujkáltak egy néhány dolgon már átment harmincas nő érzelmei. Pedig nem volt sem túl elkényeztetett, sem nagyon kiszolgáltatott gyerekkora. Középosztálybeli családban született 1961-ben, és nőtt fel- Los Angeles-ben - a hetvenes években. 

1978-ban alapította a Berlin nevű zenekart, amelynek neve szinte már tökéletesen egy az övével - lévén ő az énekese. Az előbb meghatározhatatlan new wawe, majd synth-, még később sajátos popzenét, majd a kilencvenes évek végétől elektronikus popot játszó zenekart annyit éltettük már a blogon, hogy az nem is igaz. Elég ráklikkelni a megfelelő tag-re a mai bejegyzés alatt és kapásból beúszik- ha jól emlékszem - három vagy négy poszt is.

Na, szóval Terri e zenekar vezetőjeként vált a nyolcvanas évek egyik ikonjává, elképesztő erejű jelképpé, aki legfeljebb azért nem lehetett a mágikus dekád egyik legnagyobbja, mert ugyanakkor élt, mint Freddie Mercury, Michael Jackson, Madonna, Cindy Lauper, Kim Wilde, hogy az időszak nagy zenekarairól már ne is beszéljünk a szólóelőadók mellett... 

A sajnos nem eléggé ismert és méltatott new wawe időszak után, a Berlin a csúcsra 1986-ban jutott el, mikor is ők dobták össze a Top Gun c. "nagysikerá filmalkotás" nagy slágerét, a "Take My Breath Away"-t, amivel csak az a baj, hogy mindenki ezt ismeri tőlük, pedig kb. 40 jobb számuk biztos hogy volt ennél - szóval még ebben az esetben is komoly hiányérzete lehet az embernek.

Az excentrikus, izgalmas, szexi személyiség - Terri - mindvégig a zenekar motorja volt és maradt és nem mellesleg egy elképesztően vonzó nőről beszélünk az ő esetében, aki a neki juttatott eszköztárat kiválóan használta. Persze hogy is ne használta volna kiválóan, ha valóban igaz rá, amit elmondtunk a mai poszt elején...

Szövegközti képeinken Terri egy 1984-es portréja és első nagylemezének, az 1981-es Pleasure Victim-nek (beszédes cím egy ennyire dekadens zenekar esetében) a borítója látható. Egy korabeli festmény (egészen pontosan 1985-ös) következik ezután, amelyen Terri jellegzetes, védjegyévé vált 1983-1985-ös frizurája is feltűnik. 

A tovább mögött a Berlin 1986-os "Count Three and Pray" c. albumának belső borítója látható - amelyen az együttes tagjairól készült képek kaptak helyet. Ötödik felvételünk 1981-es, s akár hisszük, akár nem a T. J. Hooker c. sorozatból való, Terri ugyanis vendégszerepelt benne, és ez nem csalás, nem ámítás. Ahogy az sem, hogy az ezt követő három kép közül az első kettő 1983-ban, a harmadik 1984-ben készült - az utolsó a már említett hajviselettel megspékelve. Utolsó előtti két felvételünk 1986-os és mind a kettő a "Take My Breath Away" sikere után született újságcikkekből való, legutolsóként pedig egy 1990-es fotográfia látható.

Klipeket már nehezebb volt válogatni, hiszen seregnyi Berlin-alkotást prezentáltunk már a honlapon. A választás végül is egyetlen, 1981-es alkotásra, a már címében is sokat mondó "Sex... I'm a"-re esett. ("I'm a boy, I'm a mother... / I'm a bitch, I'm a gheisha..." - nem ismerős ez valahonnan?)

2011. március 23., szerda

Március 23. - One of the coolest synth-pop albums of 80's

Témakör: Zene+klip
Idő: 1984
Stílus: Huh, csak engem ráz ki mindig a hideg ettől az egésztől?
Fíling: Pure cool-ság
 
Leírás:

Sokat gondolkodtam azon - és feltűnhetett, hogy viszonylag gyakran használom ezt a szót - hogy a "cool" mellett mi szerepelhetne illusztrációként a szótárban. Nos a nagylexikonban leginkább képeket tudnék elképzelni, ellenben, ha teszem azt a wikipedáról van szó, akkor kiváló illusztráció lenne akármi, ami összefügg a The Berlin "Love Life" c. albumával.

A Berlinről nem először beszélünk: gyakorlatilag neki szenteltük a blogunk második bejegyzését még tavaly októberben (így könnyen visszakereshető), és ejtettünk már szót "Metro" c. music video-jukról is. A Metro 1981-es, a második bejegyzésünk témája, a "Like Flames" pedig 1986-os szám és klip.

A most következő témánk pont a kettő közötti időszak nagyjából számtani középpontjában,1984-ben készült alkotásokkal foglalkozik. Alkotásokkal, hiszen egy egész albumot fogok most bemutatni egy klipen, egy koncertfelvételen és egy számon keresztül - a már említett Love Life-ot, amelyet azért magasztalok ennyire nagy erőkkel, mert szerintem az évtized egyik legjobb szinti-pop albuma.

(Ez is olyan legrosszabb esetben 25-ös kategória, mint ahogy a tegnapi "Love is a Batterfield" volt az évtized legyik legjobb klipje.)

Mert a Berlinnek ebben az albumában minden elbűvölő -  a számok dallama, hangulata, a külsőségek - ez egy kimondottan elegáns LP. Az egész maga a ragyogás, a fény, a pompa - a szerelemé és az életé.

Charming and fascinating,...

2010. december 2., csütörtök

December 2. - Berlin: Metro




Témakör: Klip
Idő: 1981
Stílus: New wawe-pop
Fíling: I've promissed you, but, little devil, you haven't believed it...

Szöveg:

I'm alone
sitting with my empty glass
my four walls
follow me through my past
I was on a Paris train
I emerged in London rain
and you were waiting there
swimming through apologies

I remember searching for the perfect words
I was hoping you might change your mind
I remember a soldier sleeping next to me
riding on the Metro

You wore white
smiling as you took my hand
so removed
we spoke of wintertime in France
minutes passed with shallow words
years have passed and still the hurt
I can see you now
smiling as I pulled away

I remember the letter wrinkled in my hand
"I'll love you always" filled my eyes
I remember a night we walked along the Seine
riding on the Metro

I remember a feeling coming over me
the soldier turned, then looked away
I remember hating you for loving me
riding on the Metro

I'm alone
sitting with my broken glass
my four walls
follow me through my past
I was on a Paris train
I emerged in London rain
and you were waiting there
swimming through apologies(sorry)

I remember searching for the perfect words
I was hoping you might change your mind
I remember a soldier sleeping next to me
riding on the Metro


Leírás:

Nahát, fiúk-lányok, most aztán nagyot csalódtam bennetek!

Azt hittétek, hogy csak úgy nyakra-főre ígérgettem, hogy ez vagy az comeing at Dailyretrospective.

Ugyan!

Láthatjátok, hogy az október 3-i posztomban volt szó utoljára a Berlinről, ahol megígértem, hogy jönnek még a blogra...

És azt hittétek, hogy ezt elfelejtettem?

Hát rosszul hittétek!

Na jó, mielőtt nagyon erőltetett lenne ez az egész, csapjunk bele a lecsóba!

Egy pazar zenei anyagot hoztam nektek ("kis láboskámba" by Kispál), mégpedig egy 1st class new age hangulatú klipet 1981-ből - a The Berlin legeslegelső klipjét - ezzel váltak ismertté a szélesebb közönség előtt.

Ez az anyag elképesztően erős: nagyon-nagyon sok érzelmet kever egyszerre és mégis sikerült esztétikus egységbe rendezni őket - elsősorban a szakításról szól, és persze, mivel Terri Nunn, a videó elsődleges értelmi szerzője, inkább női szempontból.

Kiszolgáltatottság, harag, düh, féltékenység, szerelmi bánat és még jópár nehezen körülírható érzelem kavaroghat az emberben, hogy ha nézi a klipet - és pláne, ha még talál benne párhuzamokat a saját életéből is.

A The Metro nagyon erős, expresszív képekkel támadja a retinát, néhol szándékosan a klasszikus némafilmekre emlékeztető túlstilizáltság érezhető rajta, de pont ettől az, ami - egy elképesztően gazdag zenei világ még gazdagabb képi alátámasztása.


(Rock)kulturális referenciák

Ezek után úgy finoman megkérdezném, hogy a dologhoz mit tudott hozzátenni a System of a Down feldolgozása?

Mert, hogy létezik egy System-parafrázisa ennek a számnak, kissé átdolgozott szöveggel és átrockosítással.

Azt előre bocsátanám, hogy a Sytem-mel kapcsolatban mindig elfogult szoktam lenni, mert amikor mi a 2001-2002-ben, 13-14 évesen nagyon intenzív rockzene-imádók lettünk, a System vagy teszem azt az Offspring felől indulhattunk el más, hasonló zenei élmények irányába (no meg a Tankcsapdán keresztül (ami ugye akkor még igazán jó volt), de az más tészta). Szóval nekem a System először is generációs alapélményt jelent.

Aztán később, három-négy évvel ezután kezdtem el intenzívebben gondolkodni a lét nagy kérdéseiről és ekkor a System nekem egy második nagy felfedezést adott, ugyanis elképesztően erőteljesen tud hangulatokat megragadni - amikor meg párhuzamosan olvastam a Musza Dagh negven napját az 1915-ös örmény népírtásról és mellette hallgattam a Systemtől a "Holy mountains"-t, ami ugyanerről a témáról szól  ("Lier! Killer! Damon! Back to the river Aras!"), az valóban elképesztő volt.

Mindezt azért írtam le ilyen részletesen, mert sztem a System feldolgozása, elfogultság és minden tisztelet ide vagy oda, nem sikerült.  A szöveg még úgy ahogy rendben van, de a refrén felpörgetése - legtöbbször ez nem így szokott egyébként lenni a feldolgozások esetében - megölte a számot.

Kibelezte, sőt, kiherélte, mondhatni, ha igazán keményen akarunk fogalmazni.

Vagy van, aki másképp látja?

2010. október 4., hétfő

Október 4. - Berlin: Like Flames



Témakör: Klip
Idő: 1986
Stílus: Pop
Fíling: power, love and much more power and love 


Szöveg: 

Something you've heard
somewhere you've seen
too real to ignore
you've chosen not to believe
from the black of their pain
to the white of their fear
in the dust they die
while eden lies near

the freedom bought,
changed hands, was sold
this heat of love has turned ice-cold

we just can't escape it
like flames reaching out from the sun
we can't defeat it
like flames reaching out from the sun

from the garden of love,
been banished too long
and the balance will shift
between the week and the strong
once they would beg and they would plead
but now they demand
divided by those that need
and those that command

the freedom bought,
changed hands, was sold
the heat of love has turned ice-cold and
we never learn but we know too well
heaven's died and gone to hell

now you watch but you should have run
like flames that leap from the base of the sun
and you dream you're free but you'll awake
too much too late, too much too late

Leírás: Ha fáradt vagyok vagy erőtlennek érzem magam, csak meg kell hallgatnom a Like Flames-t és máris jobban leszek, mert rájövök - a szöveg jól mutatja, hogy miért gondolom ezt - hogy bár minden mindegy, akkor is a legfontosabb, hogy éld az életedet úgy, ahogy neked a legjobb.

A számot emellett az imponáló gondolat mellett még azért is imádom, mert: 

1. Hihetetlen mennyiségű erőt és örömet sugároz. 
2. Ma is olyan jól működik, mint 1986-ban (mondom ezt én, aki csak 1987-ben született :). 
3. Terri Nunn hangja, a stílus, a fényképezés, a hangulat, a ruhák, az egész klip nagyon-nagyon cool és rettentően menő.
4. Nincs jobb, mint egy jó buli után haverokkal azt üvöltve hazamenni, hogy "na-na-na-na na na-na-na-na..."

Sok más remek popzenekarhoz hasonlóan az amerikai Berlin-nek is akad jó néhány időszaka, ráadásul ők, a tegnapi Syrius-szal ellentétben, amelynek le sem merem írni, már hány tagja halott, mind a mai napig nyomják. 2009-ben is jelent meg albumuk - méghozzá nem is akármilyen.

Ez a klip az 1986-os "Count three & play" c. albumuk környékén választott stílusukat tükrözi, amelyet sokan koppintottak már (többek között legújabban Gaga is elemelt egy s mást Terri Nunn repertoárjából). Ezen az albumon jelent meg egyébként a legismertebb számuk,  a "Take My Breath Away" is, amely a Top Gun c. 1987-es "örökérvényű klasszikus" soundtrackjének is része ( - megjegyzem, szvsz a Like Flames sokkal jobb szám).

A Berlin sok korszakában egyvalami mindig közös: lendületes, ötletes, izgalmas, pörgős hangulatú, néhol érzelmes, máshol erőteljes hatást gyakoroló popzenét játszottak és játszanak, s amit a zene nem fejezhet ki, arra ott van Terri Nunn fantasztikus hangja.


+ 

A szám arról szól, hogy, még ha "heaven's died and gone to hell" is, akkor sem érdemes másképp élni, "like flames". A klip pedig ezt az üzenetet támasztja alá, méghozzá úgy, hogy közben fantasztikusan stílusos, igényes darab - akár ma is készülhetett volna. :)

-

Na jó, azt el kell ismernem, hogy az a fehér felső + nadrágtartó (pöstiesen szólva hózentróger :) amit Terri 1:50-től visel, nem túl szexi, de végül is a dolgok élét egy idő után mindig retro-vá simítja az idő, szóval simán meg lehet ezt még bocsátani a klipnek.



A Berlin-nek a "Like Flames"-szen kívül kb. hat-nyolc olyan klpije van, amelyek közül mindegyik minimum pop-kulturális alapvetés, szóval a következő hónapok folyamán lassan adagolni fogom ezeket is, a Syrius darabokhoz hasonlóan - és ráadásnak még jön tőlük néhány szám is, amelyeket semmivel sem kevésbé imádok...


(Pop)kulturális referenciák:

A Like Flames nem csak sztem cool ám.

Mások is úgy gondolhatták, hogy alapvetően nagyon szerethető cucc ez, mert a mostanában divatos recycling-crazyness (értsd - popkulturális termékek újrahasznosítása, újrafeldolgozása, újragondolása) ezt a számot sem kerülte el.

A Twenty 4 Seven nevű holland eurodance-hip house csapat 2007-ben készített egy feldolgozást, amely ugyan tempósabb mint az eredeti, de amúgy nem sikerült jobbra. Voltaképpen s az eyecandy-n kívül szinte semmi újdonság nincs a klipben, s bár zenére nagyon is lehet bulizni, de nem kifejezetten az én műfajom (plusz az eredeti szám mélyebb mondanivalójához köze sincs a klip látványvilágának).

.