2011. május 20., péntek

Május 20. - Maximka, avagy zulu nép kis fekete gyermeke menni orosz cári flottahajó

Témakör: Film
Idő: 1952
Stílus: шоколад Максимка 
Fíling: Úgy hangzik, mint a legjújabb Sascha Baron Cohen karakter neve? Pedig nem az!



Leírás:

Maximkát Vlagyimir Braun rendező agya szülte és álmodta meg még az ötvenes évek elejének Szovjetuniójában s csak a szerencsés körülményeknek köszönhetően lett belőle film 1952-ben. A mozi - nem ismeretlen jelenség az 1950-es évektől kezdve Szovjetoroszország filmgyártásában - a cári Oroszhon mérsékelten idealizált kulisszái között játszódik. Ez a korábbi elképesztő mértékben sötét II. és III. Sándor és II. Miklós korabeli díszletek szénfekete tónusán jelentősen enyhített. Az egy amerikai rabszolgaszállító-hajóról egy cári flottagőzösre átszökött kölyök - aki mellesleg szerecseny (sic!) is és ez itt a lényeg - históriája ugyanis ebben már nem propagandafilm. 

A sztori nagyjából az 1870-es és 1900-as évtized között játszódhat valamikor - ezt az egyenruhák és a technika színvonala alapján következtettem ki, ugyanis a filmben, amely műfaját tekintve alapvetően mégiscsak a gyermek-ifjúsági kategóriába sorolható, semmilyen politikai utalás nincsen. A fehérruhás cári admiralitás tisztjei itt nem elnyomó férgek, nem a Patyomkin páncélos matrózokat éheztető brutális gazemberei, akik a történelemben sosem látott mértékben élnek vissza a hatalmukkal (amiben, mint tudjuk, minden propagandaíz ellenére is akadt igazság).

Tíz évvel azelőtt talán még elképzelhetetlen lett volna ez a furcsa történet, de a hidegháború nem csak a fegyverkezés tekintetében hatott a szovjet versenyszellemre: nekik is fenemód fontos lett, hogy Hollywood-ot lepipálva minél blockbuster-ízűbb gyermekfilmekkel kápráztassák el apróságokból álló közönségüket. A Csuk és Gek még nem volt része ennek a törekvésnek, de a Maximka már egyértelműen ilyen célokkal - is - készült. 

Szerencsére mindez nem nyomta rá a bélyegét a végeredményre, mert a film meglehetősen jó lett. Mármint gyerekfilmes mércével mérve. Engem már túlzottan nagy mértékben nem kötött le, át is pörgettem gyorsan, de az kétségtelen, hogy megvan az a varázsa, ami nélkül nem gyerekfilm egy gyerekfilm. 

A többek között Indiában és Mexikóban játszódó jelenetekben is bővelkedő fordulatos Maximka sok mindent elhihetnek még a hiszékenyebb felnőttek is - tán még azt is, hogy a matrózok és a tisztjeik együtt keresik a film története során ismét elrabolt Maximkát, és ugyanúgy örülnek megtalálásnak is. :D

Nem véletlenül lett oly nagy siker, hogy még ma is lehet belőle politikai viccet csinálni, s hogy Magyarországon még a korabeli filmhíradóban is beszámoltak róla.  A tovább mögött olvasható a tudósítás szövege (sajnos nagy bánatomra az ominózus felvételt nem sikerült megtalálnom).




"Maguk készítette ajándékokkal, nagy izgalommal várták a főváros VIII. kerületének úttörői a találkozást Borisz Andrejev kiváló szovjet színművésszel. Ganz gyári fiatalok ajándékai. A kerület úttörőinek ajándéka, Maximka csokoládé. A várva várt pillanat, Borisz Andrejev többszörös Sztálin-díjas népművész, számtalan szovjet film nagyszerű hőse megérkezik a magyar úttőrökhöz. A kerület DISZ bizottsága nevében Vincze elvtárs üdvözli Borisz Andrejevet. Az úttörők is üdvözlik mindannyiuk kedves ismerősét. Előkerülnek a nagy szeretettel és gonddal készített ajándékok. A baráti találkozó egyik legkedvesebb pillanata. Andrejev a gyerekek közé ül, hogy közösen megnézzék a Maximka című szovjet filmet. A vetítés után hosszan elbeszélget a fiatalokkal, akik sok élménnyel gazdagodtak ezen a találkozón."

Bevallom, vérszemet kaptam, és elkezdtem bőszen guglizni, hogy miféle édesipari termék lehetett ez a Maximka csokoládé, de sem oroszul, sem magyarul nem találtam olyasmit, ami közelebb segített volna az igazsághoz.  Ennek ellenére igaznak tűnik a feltételezés, hogy a Maximka körül olyan nagy hájpot csaptak annak idején, hogy még saját csokoládét is elnevezték róla, s tették épp ezt akkor - vagyis az ötvenes években - amikor még a csokoládé a legkevésbé sem volt az a könnyen hozzáférhető árucikk, mint most - legalábbis a "keleti tömb" országaiban?

Ezek után nagy örömmel prezentálnám legalább a filmet (ha már a csokiról nem tudtam írni), természetesen eredeti, korabeli magyar szinkronnal - de sajnos nem rendelkezhetem vele...  

Legfeljebb oroszul - ha valakit így is érdekel, az itt bele is csaphat a lecsóba:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése