Május 3. - Hell Night

Témakör: Film

Idő: 1981

Stílus: Tipical early teen horror

Fíling: OMG! Is that Linda Blair?

Leírás:

Linda Blair...

Mond valamit a név?

Na és így: a kislány az eredeti The Exorcist-ból?

Ugye, így azért már azért csak dereng valami?

Igen, Linda Blair volt a kislány az Ördögűzőben, akiből ki kellett űzni az ördögöt. Ebben a filmben viszont éppen fordítva zajlanak az események - ugyanis ebben a filmben inkább őt üldözi a gonosz.

A sztori szinte átlagos, az ehhez hasonló slasher-témákkal szinte tele a padlás. (A slasher ugye egy olyan műfaj, amely arról szól, hogy a szereplők már nagyon szeretnének szexelni az adott filmben, de ez nem igazán történhet meg, mert valami mindig megkadályozza ezt - egy pszichopata láncfűrészes gyilkostól az ebben a filmben is szereplő élőholtakig .

(A tovább mögött erősebb képekkel folytatjuk...)

Az ebben a műfajban készült filmek többsége szinte egy kaptafára készült - itt pl. egy iskolai buliról van szó, ahol az újoncok beavatására kerül sor, egy házban, ahol igazán kemény dolgok történtek a múltban. A szitu egész pontosan az, hogy a négy újoncnak - két fiú és két lány a felosztás, nem meglepő módon - egy egész éjszakát kell eltölteniük a helyen.

A régi rókák persze gondoskodnak az ijesztgetésükről, de vesztükre, mert az filmben felbukkanó zombik először őket intézik el.

Sablon tehát az egész cucc, mégis szórakoztató a retrospektív mivoltánál fogva, de a trash szokásos varázsa is belejátszik a történetbe. Áe a legörvendetesebb tény a filmmel kapcsolatban mégiscsak az, hogy az eyecandy-faktora azért nincs a horrorfilmekben megszokott kötelező mennyiség alatt. Itt van pl. Linda Blair (akinek a neve olyannyira összefonódott a horrorokéval, hogy még a Supernatural-ben is kapott egy  részt) maga, aki kislánynak is duci volt és 19 éves korára - vagyis a film készültének idejére - sem változott sokat, mégis üde jelenség volt. Jenny Neumann a másik, akinek jelenléte feldobja a filmet (igaz, nem árulok el talán nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy ő csak a mozi egyharmadáig maradhat velünk - tudjátok, ő a szőke nő, aki egy idő után túl sokat nyavalyog).

Hétköznapi egyszerűsége ellenére a Hell Night mégis egy a horroron plusz a trash-en belül is rétegműfajt képvisel, hiszen ez egy jellegzetes tinihorror. Mindig mosolygok az olyan kijelentéseken, amelyekből az derül ki, hogy a szcéna születésének időpontja a "Sikoly" 1996-os kijötte körül keresendő - holott ez nem igaz. A tinihorrorok már az ötvenes évek vége óta léteznek, de igazi aranykoruk a hetvenes évek végétől indul,t amikor is felfutott a slasher - ahol a fentebb említett szexuális érintkezés gyakran az a bizonyos first night is egyben - és más műfajok népszerűsége - s az ehhez hasonló opuszok készülnek.

De azért - ha már eddig nem tettük - most se dimenzionáljuk túl a Hell Night jelentőségét, hiszen ez mégiscsak egy egyszernézős horrorfilm - esti csajbulikra, trash-kedvelő klubok összejöveteleire és haveri sörözésekhez ideális filmes melléktermék, de nem pótolhatatlan műremek, az biztos...