Idő: 1891
Stílus: Esszé-szerűség
Fíling: "Tyű, a rízangyalát, itt valaki nagyon-nagyon rígen nem dugta be sehová, mégis neki áll feljebb.... "
Leírás:
Ismeritek azt, mikor valami először még nagyon vicces, aztán, ahogy Barney szokta volt fogalmazni a How I Met Your Mother-ből: "még vicces... még vicces... még vicces..." És: "Na, és innentől tré!"
Na ez az izé is ilyen (vagyis először vicces, aztán egyszercsak hirtelen már nagyon tré), amire most bukkantam a net berkein belül.
Az izé meghatározása legyen mondjuk eszmefuttatás, vagy inkább röplap, esetleg egy vallási fanatikus a legkevésbé sem eredeti megfogalmazásokkal operáló kis röpirata.
A cucc 1891-es és egy Brichta Kálmán nevű tag munkája, akiről egyébiránt annyit találtam a neten, hogy a Magyar Kántorok Lapjának főszerkesztője volt.
Kár, mert amit írt, az alapján még el tudom képzelni, hogy tényleg elindult egy kicsit "alkotni" a revolverével, ugyanis, ahogy a fejezet végén is fogalmaz: "Engem könnyen felismerhettek, mert szívemben az elszántságot hordom, kezemben pedig a töltött revolvert, mellyel védem ártatlanságom, tisztaságom lelkem legfőbb erényeit."
Hoppá, aki revolverrel indul a piros lámpás negyedbe az vagy perverz vagy még nagyobb perverz (vagyis egy igazi őrült).
Mert hát ez esetben a pesi piroslámpás szolgáltatásokat nyújtó hölgyekről van szó, akiket oly nagy mértékben vet meg az írás szerzője, hogy...
Szóval csak annyit erről, hogy az ilyen, igencsak komoly szexuális frusztrációval rendelkező tagokról csinálják aztán a slasher-horrorokat...
És hogy miért linkeltem be mindezt itt és most?
Nos, azt mindenki döntse el az eddigiek alapján maga!
Na ez az izé is ilyen (vagyis először vicces, aztán egyszercsak hirtelen már nagyon tré), amire most bukkantam a net berkein belül.
Az izé meghatározása legyen mondjuk eszmefuttatás, vagy inkább röplap, esetleg egy vallási fanatikus a legkevésbé sem eredeti megfogalmazásokkal operáló kis röpirata.
A cucc 1891-es és egy Brichta Kálmán nevű tag munkája, akiről egyébiránt annyit találtam a neten, hogy a Magyar Kántorok Lapjának főszerkesztője volt.
Kár, mert amit írt, az alapján még el tudom képzelni, hogy tényleg elindult egy kicsit "alkotni" a revolverével, ugyanis, ahogy a fejezet végén is fogalmaz: "Engem könnyen felismerhettek, mert szívemben az elszántságot hordom, kezemben pedig a töltött revolvert, mellyel védem ártatlanságom, tisztaságom lelkem legfőbb erényeit."
Hoppá, aki revolverrel indul a piros lámpás negyedbe az vagy perverz vagy még nagyobb perverz (vagyis egy igazi őrült).
Mert hát ez esetben a pesi piroslámpás szolgáltatásokat nyújtó hölgyekről van szó, akiket oly nagy mértékben vet meg az írás szerzője, hogy...
Szóval csak annyit erről, hogy az ilyen, igencsak komoly szexuális frusztrációval rendelkező tagokról csinálják aztán a slasher-horrorokat...
És hogy miért linkeltem be mindezt itt és most?
Nos, azt mindenki döntse el az eddigiek alapján maga!
"Ismeritek ezen emberi testtel bíró fúriákat, ismeritek őket?
Ha nem, hallgassatok ide!
Azon erkölcstelen, hitetlen fene vadak, kik nem ismernek sem szépet, jót, sem nemest, igazat és tisztát, kik csak bűnt, szennyet és ocsmányságot ápolnak; kik kerülik a tisztességes társaságot és a nap világosságát; azok, kik csak kényelemre, jólétre, nyugalomra, szórakozásra és undok kéjre szomjúhoznak, ezek a kéjhölgyek.
Hogy mily megtestesült rossz az ilyen lény, az kitétszik abból, hogy kimenti magát Istennek rendeltetése alól, anya nem lesz belőle, nemét nem szaporítja, dolgozni nem dolgozik és Istent nem ismer.
Ezek a fúriák terjesztik az egész világban a roszszat. Csak egyszer kell a férfiúnak ily aljassal összetalálkozni, akkor már meg van az mételyezve; azon percztől kezdve csak romlás lehet erkölcsös életében, de épülés nem!
Hogy mily aljas tetteket visznek véghez ez undok férgek, arra becsületes ember nem is gondol. Hidegen átölelik a férfit, testi bájait nyíltan mutogatják, nemi szerveit nyíltan, a legkissebb szégyen nélkül odatárják a férfiaknak, csalfa csókokkal árasztják el azokat, mindent elkövetnének csak kielégítsék azokat, kik pénzzel vásárolják meg tőlük a bűnt.
Tudjuk azt, a ki más ember testét csak megsebzi is, azt elítélik súlyosan. És ezeket a fúriákat − kik sokszor nem csak megsebzik a legnemesebbet, a szívet, ha nem, kik legtöbbször meg is ölik azt − ezeket az orvgyilkosokat a társadalom kiváltságokkal ruház fel. Az ilyennek gyilkos fegyvert, (bárczát) ad kezébe a törvény s azt mondja neki: nesze ezzel mehetsz vadászni nyíltan, nincs tilos föld, akárhol lőheted le ifjú vagy öreg zsákmányodat, akárhol vetheted ki szemérmet gyilkoló hálódat, mit lősz vagy fogsz mind a tied, viheted bátran a vérpadodra, melyen csak igazlelkűek és tisztaszívűek véreznek el.
Hogy túlzottan nem beszélek Budapest lakóinak erkölcsi romlottságáról és a kéjhölgyek erőszakos bűnrecsábításaikról, arról könnyen meggyőződhetik mindenki.
Csak egyszer haladjon végig a kételkedő férfi, este 9 óra után, a kerepesi-úton, mint a vérebek úgy törnek rá nyílt úton, ember, ég és Isten előtt ezrei e mérges viperáknak; kivetik bűnös hálójukat, mely bizton fog, melyet kikerülni nem lehet, megmételyezik a tisztalelkületűeket és tisztaszívűeket.
Még a serdülő szűz ifjút, ki ártatlanul halad végig az úton, azt is megfogják bűnsóvár kezeikkel s beavatják a romlás és sülyedés világába!
De nem csak a kerepesi-úton gyilkolják le naponta a férfi szíveket, de még a következő utakon is.
Budán: Horgony-, Ganz-, Gyorskocsi-, Bokor- és Viadarutczákon.
Pesten: Hímző-, Megyeház-, Bástya-, Lövész-, Rostély-, Molnár-, Hajnal-, Új-, Ó-, Arad-, Szerecsen-, Lázár-,Rózsa-, Petőfi-, Kazinczy-, Nyár-, Szövetség-, Dohány-, Alsó erdősor-, Aggteleki-, Népszínház-, Futó-, Német-, Gólya-, József-, Őr-, Templom-, Kölesei-, Mester-, Liliom-, Tűzoltó-, Hölgy- és Kápolna-utczákon.
Ezekben az utczákban vannak a híres kéj barlangok. Ezeket könnyen lehet felismerni, mert a legundokabb külsővel bírnak és ablakai nappal mindig be vannak függönyözve, mivel ez éjji madarak nappal alszanak, a midőn a becsületes ember a napvilágánál dolgozik.
Sajnos, hogy jelenleg Budapesten már 54 ily kéjbarlangot, ily földi poklot és mindenikben legkevesebb 20 darab oly undok férget számítunk.
Ezen barlangokban élő 1080 darab erénygyilkoshoz bátran számíthatunk még 920 strihre járót, íme 2000 darab él és élvez, zsarol és uralkodik!
Ezen barlangokban élő 1080 darab erénygyilkoshoz bátran számíthatunk még 920 strihre járót, íme 2000 darab él és élvez, zsarol és uralkodik!
Ha ezen statisztika láttára sem indulunk meg és ha ezen statisztika hallatára sem gondolja meg a női nem, hogy valóban igen romlottnak kell lenni a férfi nemnek, mely ellátja, eltartja e 2000 ingyenélőt, akkor nincs már szív a női testben. Lássátok ezek a ribanczok a legnagyobb pompa és fény közt élnek, minden bőven van nekik. Egy ilyen rongy, ha az utczán megy és az ember ha nem ismerné, azt mondaná róla: ez báróné vagy grófné, oly fényesen vannak felöltözködve.
Az ilyen kéjhölgy naponta legkevesebb 3 frtot költ el, eltekintve, mikor mulatni megy, mert akkor 100 forintot biztosan elver.
Három forintjával számítva 1 napra 2000 kéjhölgynek egy év alatt kell 2.160,000 frt.
Ezen rengeteg öszszeg legnagyobb részét serdülő ifjaink szolgáltatják.
Ott ültem egyszer, ily kéjbarlangban egy Gazé mellett egész éjjel, hogy lássam, mily romlott a világ.
Este 8 órától reggel 3 óráig kétszázhatvan személy fordult meg és ezen nagy tömeg közt csupán 16 idősb férfi volt, a többi mind 20 éven aluli.
És valóban könnyeztek szemeim és vérzett szívem, midőn egy más alkalomkor két családos urat láttam megfordulni ott, oly családos férfiakat, kiknek családi viszonyaikat jól ismerem, kikről meggyőződtem, hogy csakis ők a romlottak vagyis az elcsábítottak, mert feleségök és gyermekeik igen becsületesek.
Igen, míg e nyílt bordélyházakat Budapest területéből ki nem irtjuk, addig ez így fog menni továbbra is.
Átkom reátok fúriák!
Mardossa a kínos pokoli tűz örökké rongy, hitvány szíveteket, gyűlöljenek és átkozzanak az igazak, kárhozzatok a pokolra!
Pusztuljatok! pusztuljatok! Jaj! nincs már erőm hogy átkozzalak titeket, kezeimet a görcs összehúzza, kiesik a toll a kezemből, szemeim villognak és kigyúlnak a jogos dohtól, ereimben kínosan forr a vér, agyamban vesznek a gondolatok, szívemet görcsök rángatják.
Jajgatok és sikoltok, mert látom, hogy átkom nem pusztít el a föld színéről titeket, ti hitvány gaz fúriák!
Oh Istenem!
Kérlek adj erőt, adj csak annyi erőt, hogy egy kissé csitítsam vérszomjas haragomat, hogy ismét felemelhessem mérges tollamat, mely az imént esett ki kezemből.
Oh adj csak annyi erőt, hogy egy gyilkos tőrt vehessek a kezembe és hogy véghez vihessem Herodiás kegyetlenségét, hogy lemészárolhassam e gonosz fúriakat, hogy kiirthassam őket a föld színéről. Oh térjetek ki előlem az utczán, mert nem tudom mire vagyok képes, ha megismerlek titeket.
Engem könnyen felismerhettek, mert szívemben az elszántságot hordom, kezemben pedig a töltött revolvert, mellyel védem ártatlanságom, tisztaságom lelkem legfőbb erényeit."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése