Témakör: Klip
Idő: 1996
Stílus: Hungarian Disco Trash
Fíling: Hahahahahahahaha - és én ezért voltam oda egy fél éven keresztül
Leírás:
Asszem lazítsunk egy kicsit...
A tegnapi bejegyzés ugyanis, mind tematikájában, mind stílusában meglehetősen erősre sikeredett...
Most akkor cserébe jöjjön egy személyes élmény, könnyed prezentációban... :)
A kilencvenes évek közepén járunk, egészen pontosan 1996. tavaszán, úgy április-május magasságában. A budapesti Irányi Dániel Ált. Isk. udvarán vagyunk, a délutáni órákban. A fiúk fociznak, közelebb a lányok ugróiskoláznak, még közelebb egy csapat másodikos vagy harmadikos lány faggat egy felsős fiút arról, hogy mi is a szex és így visszagondolva a párbeszédük - hát szóval, bájosan banális, persze ahogy lenni szokott. De mi sem velük, sem az ugróiskolázókkal, sem a focistákkal nem törődünk: nem: én és Dani haverom azt tervezzük, hogy UFO-táborba megyünk, mert az UFO-az ugye a(z egyik) legkúlabb dolog, amit 1996. április-májusában én és Dani haverom csak el tudtunk képzelni.
Dani, aki nem sokkal később egyébként Zoltán Erika tánciskolájában is gyakorolta a kilencvenes évek divatos dance-műfajainak művelését, nem aggódott, hiszen a szülei tutira benne voltak a dologban. Viszont az én esetemben nem csak azért.volt probléma, hogy hogyan fogok eljutni az egyébként asszem Tatán rendezett eseményre, mert, mint már többször emlegettem, nem tartoztunk a rendszerváltás nyertesei közé, hanem azért sem, mert a szüleim nem nagyon engedtek volna el. Emlékszem arra az egy-két alkalomra, amikor próbáltam nekik előadni a dolgot a magam kilencéves módján...
Nem hatódtak meg, mit mondjak... :)
Mondjuk kicsit megértem őket - bár ők alapból más generáció voltak, de asszem az ő helyükben valszeg én is úgy éreztem volna, hogy ez a cucc azért valahol mégiscsak gáz... :)
"Beng, beng, még nem vagy húsz, / De mellesleg már kidagad a blúz, / Ez a combfix fix és bomba a láb, / Majd beleszédül doktor Láv..."
Igen, ez mostanság minimum mosolyra késztet, meg az is persze, hogy ilyen fantasztikusan összetett alkotás egyáltalán bejöhetett valaha nekem.
Először is: ha az UFO-ról beszélünk, akiknek ez a csodálatos szám és klip köszönhető, akkor Kozsó gyermekeiről van szó.
Ez azt jelenti, hogy ez a nagyszerű előadóművész és kiváló dalszerző (hadd ne röhögjem halálra magam :D) futtatta ezt a remek csapatot, akik a kilencvenes évek második fele hazai diszkóvilágának abszolút jellegzetes főszereplői lettek és három albumuk is megjelent az időszakban, olyan, a szintén a 'kiváló" Kozsó által menedzselt brancsokéi mellett, like for example a Shygys (brrrrr...)
Másodszor: ez a stílus hogy jöhetett be valakinek bármikor is. Mármint ez a rettenetes, buta, fárasztóan tüc-tüc 90's diszkómjúzik annyira, de annyira nem adja. Jó, ritmusos, meg minden, de már a zenéből is árad az abszolút butaság és a teljes szellemi leárnyékoltság.
Igaz viszont, hogy itt még a szöveg legalább néhol - nyomaiban - egész jó - csak a végeredmény olyan, mint mikor Géza a Barátok köztben adja a király csákót.
Igen, azt hiszem érzitek ti, mire gondolok...
Ez az extrapozitív, "nagyon-nagyon menő akarok lenni (cool, az nem, mert ezt a szót még életemben nem hallottam)" kozsói értelemben fennkölt szinten fogant életenergikus kilencvenes évek vége fíling... - szóval: hahahahahahahahaha...
A művésznevekről meg még nem is beszéltem: Dr. Love, Cynthia és Dorris...
Brühühühü - már könnyezem a röhögéstől...
De a legjobbat még nem is mondtam: Dr. Love fején a kilencvenes évek tökéletes diszkófrizurája böndörödik, a jellegzetesen betonkemény és szabályosan elrendezett tincs-kompozícióval együtt, csak éppen nem melírozottan, ahogy az általában akkor divat volt, hanem - vörösen...
Ezen már akkoriban is lehetett volna röhögni, ha kicsit járatosabbak vagyunk a korszak nemzetközi diszkóstílusában (és az milyen már, mikor néha beúszik a képernyő aljára ez a frizura? XD)...
Mivel Dorris nem tud énekelni (gyorsan fel fog tűnni, mert ő az, aki mindig csak fallikus szimbólumokat formázó tárgyakat szorongat a kezében és közben bárgyúan szexéhes arcot vág, majd néha belesóhajtja a fülledt légtérbe kéjesen, hogy doktor láv...)
De azért ne bántsuk annyit ezt a kis alkotást: azért mégiscsak nagyon fülledt, meg szexi... :)
Cynthia kis pajkos pillantásai például könnyedén elhozzák belőlem a férfiállatot - Oh, doktor úr / Ne hagyj itt ártatlanul - na, az ott 0:14-nél egy megagigaorgazmikusfalloszmeresztő-pillanat...
Ugye, hogy kezditek ti érteni, miért jött ez be akkoriban nagyon... :)
És ha még hozzáteszem, hogy micsoda domborodó csöcscsodák (talán találtam volna kevésbé közönséges szócskát is ezekre a figyelemreméltó idomokra, de kellett a jó alliteráció, mint a szám szövegíróinak) láthatóak itten - és, wow, milyen elképesztően hot nimfácskákhoz tartoznak azok a mellek... :)
Hehe, na látjátok a végére csak sikerült kihozni szerény személyemből a szexista férfit... XD
(Na, és csak még egy kérdés, csupán a hatás fokozása végett: szerintetek egy 1-től 10-ig terjedő skálán mennyire feltűnő, hogy erről a számról koppintották ennek az alapötletét (itt ráadásul három csajszi van és szebbek is :D).
Most akkor cserébe jöjjön egy személyes élmény, könnyed prezentációban... :)
A kilencvenes évek közepén járunk, egészen pontosan 1996. tavaszán, úgy április-május magasságában. A budapesti Irányi Dániel Ált. Isk. udvarán vagyunk, a délutáni órákban. A fiúk fociznak, közelebb a lányok ugróiskoláznak, még közelebb egy csapat másodikos vagy harmadikos lány faggat egy felsős fiút arról, hogy mi is a szex és így visszagondolva a párbeszédük - hát szóval, bájosan banális, persze ahogy lenni szokott. De mi sem velük, sem az ugróiskolázókkal, sem a focistákkal nem törődünk: nem: én és Dani haverom azt tervezzük, hogy UFO-táborba megyünk, mert az UFO-az ugye a(z egyik) legkúlabb dolog, amit 1996. április-májusában én és Dani haverom csak el tudtunk képzelni.
Dani, aki nem sokkal később egyébként Zoltán Erika tánciskolájában is gyakorolta a kilencvenes évek divatos dance-műfajainak művelését, nem aggódott, hiszen a szülei tutira benne voltak a dologban. Viszont az én esetemben nem csak azért.volt probléma, hogy hogyan fogok eljutni az egyébként asszem Tatán rendezett eseményre, mert, mint már többször emlegettem, nem tartoztunk a rendszerváltás nyertesei közé, hanem azért sem, mert a szüleim nem nagyon engedtek volna el. Emlékszem arra az egy-két alkalomra, amikor próbáltam nekik előadni a dolgot a magam kilencéves módján...
Nem hatódtak meg, mit mondjak... :)
Mondjuk kicsit megértem őket - bár ők alapból más generáció voltak, de asszem az ő helyükben valszeg én is úgy éreztem volna, hogy ez a cucc azért valahol mégiscsak gáz... :)
"Máj ném iz Láv, Láv, doktor Láv..."
Igen, ez mostanság minimum mosolyra késztet, meg az is persze, hogy ilyen fantasztikusan összetett alkotás egyáltalán bejöhetett valaha nekem.
Először is: ha az UFO-ról beszélünk, akiknek ez a csodálatos szám és klip köszönhető, akkor Kozsó gyermekeiről van szó.
Ez azt jelenti, hogy ez a nagyszerű előadóművész és kiváló dalszerző (hadd ne röhögjem halálra magam :D) futtatta ezt a remek csapatot, akik a kilencvenes évek második fele hazai diszkóvilágának abszolút jellegzetes főszereplői lettek és három albumuk is megjelent az időszakban, olyan, a szintén a 'kiváló" Kozsó által menedzselt brancsokéi mellett, like for example a Shygys (brrrrr...)
Másodszor: ez a stílus hogy jöhetett be valakinek bármikor is. Mármint ez a rettenetes, buta, fárasztóan tüc-tüc 90's diszkómjúzik annyira, de annyira nem adja. Jó, ritmusos, meg minden, de már a zenéből is árad az abszolút butaság és a teljes szellemi leárnyékoltság.
Igaz viszont, hogy itt még a szöveg legalább néhol - nyomaiban - egész jó - csak a végeredmény olyan, mint mikor Géza a Barátok köztben adja a király csákót.
Igen, azt hiszem érzitek ti, mire gondolok...
Ez az extrapozitív, "nagyon-nagyon menő akarok lenni (cool, az nem, mert ezt a szót még életemben nem hallottam)" kozsói értelemben fennkölt szinten fogant életenergikus kilencvenes évek vége fíling... - szóval: hahahahahahahahaha...
Brühühühü - már könnyezem a röhögéstől...
De a legjobbat még nem is mondtam: Dr. Love fején a kilencvenes évek tökéletes diszkófrizurája böndörödik, a jellegzetesen betonkemény és szabályosan elrendezett tincs-kompozícióval együtt, csak éppen nem melírozottan, ahogy az általában akkor divat volt, hanem - vörösen...
Ezen már akkoriban is lehetett volna röhögni, ha kicsit járatosabbak vagyunk a korszak nemzetközi diszkóstílusában (és az milyen már, mikor néha beúszik a képernyő aljára ez a frizura? XD)...
Egyébként még feltűnt a klip másik óriási humorforrása is? - A fehér színű, hangsúlyosan fél méter vastag, jellegzetes holdjáró cipőkre gondolok itt...
Neeeeeeeeee... XD
Harmadszor: mennyire észrevehető, hogy Keresztes Ildikó hangja hogy belehasít az éterbe a vége felé?
Na, ez se véletlen.
Mivel Dorris nem tud énekelni (gyorsan fel fog tűnni, mert ő az, aki mindig csak fallikus szimbólumokat formázó tárgyakat szorongat a kezében és közben bárgyúan szexéhes arcot vág, majd néha belesóhajtja a fülledt légtérbe kéjesen, hogy doktor láv...)
De azért ne bántsuk annyit ezt a kis alkotást: azért mégiscsak nagyon fülledt, meg szexi... :)
Cynthia kis pajkos pillantásai például könnyedén elhozzák belőlem a férfiállatot - Oh, doktor úr / Ne hagyj itt ártatlanul - na, az ott 0:14-nél egy megagigaorgazmikusfalloszmeresztő-pillanat...
Ugye, hogy kezditek ti érteni, miért jött ez be akkoriban nagyon... :)
És ha még hozzáteszem, hogy micsoda domborodó csöcscsodák (talán találtam volna kevésbé közönséges szócskát is ezekre a figyelemreméltó idomokra, de kellett a jó alliteráció, mint a szám szövegíróinak) láthatóak itten - és, wow, milyen elképesztően hot nimfácskákhoz tartoznak azok a mellek... :)
Hehe, na látjátok a végére csak sikerült kihozni szerény személyemből a szexista férfit... XD
(Na, és csak még egy kérdés, csupán a hatás fokozása végett: szerintetek egy 1-től 10-ig terjedő skálán mennyire feltűnő, hogy erről a számról koppintották ennek az alapötletét (itt ráadásul három csajszi van és szebbek is :D).
És íme a slusszpoén...
Ugyan nem találtam meg azt az emlékezetes felvételt, amikor egy Xénia Láz (ugye nem vagyunk annyira öregek, hogy ne tudjuk, hogy miről van szó) bulin tolják ezt a számot - de találtam mást, könnyen meglehet, hogy még jobbat is.
Ez a "live performance" - ugye ti sem gondoljátok komolyan, hogy pont EZ nem megy playback-ről :) - nagyon üt (az milyen már, hogy mindig Cynthiát veszi a kamera és mikor mégis rátéved Dorrisra, van, hogy nem is énekel, csak lóbálja a mikrofont, miközben szól az "énekhangja" XD).
Egyebek közt megcsodálhatjátok benne Közép-Európa legszebb 1996-os férfifelsőtestét (XD) - de tényleg, ennyi erővel a mellek is előkerülhettek volna... :)
És az milyen, mikor Dr. Láv a végén beordibálja, hogy "Gyere és emeld föl a mancsodat / Gyere, hadd halljam a hangodat..."
Nem, nem, nem - ez itt már tényleg önmaga paródiája! XD
Aki pedig ezek után is kíváncsi: az UFO 2010-ben, tíz év kihagyás után ismét újraegyesült és járja a vidéki Magyarországot a turnéival (meg a playback-jeivel)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése