Témakör: Humor
Idő: Kádár-korszak
Stílus: Szatírikus regény
Fíling:"Meghalt Kádár János, oda az igazság?" :)
Leírás:
Nem mindennapi hírt közölhetek itt a blogra vetődő netszörfös honfitársaimmal: mostantól ugyanis, kb. 12 héten keresztül, minden hétfőt Kádár János elvtársnak szentelünk majd.
Mindnyájunk Jancsi bácsija, a legvidámabb barakk kicsi, mégis népes nagycsaládjának családfője ezúttal egy rendkívül humoros regény szatirikus színeiben tűnik majd fel előttünk ezeken a napokon, s azt garantálom, hogy lesznek majd akik, Garfield-dal ellentétben, nagyon is várni fogják ezeket a hétfőket.
Csaplár Vilmos "Igazságos Kádár János" c. regényének hangoskönyvváltozatát fogjuk ugyanis prezentálhatni majd ezeken a napokon, amely több, mint kiváló képét nyújtja az időknek, amelyekről íródott.
Csaplár Vilmos ugyanis akkoriban nőtt fel és akkor töltötte legszebb férfikorát, mikor ez a kétségtelenül kiváló politikus, de egyben parodizálásra több, mint érett, furcsa, bizarr figura és az "aláaája" (mert az első titkár előszeretettel használta ezt a szót) rendelt MSZMP nevű magyarországi szocialista állampárt uralkodott kies hazánk rétjei és erdői, falvai és városai, házmesterei és a BM (Belügyminisztérium) III/III-as, belső elhárítással foglalkozó alosztályának alárendelt TMB-k (Titkos Megbízott - pl. Medgyesy D-209 Péter vagy Pokorni Zoltán apukája) felett.
Csaplár könyve nem vajmi dühödt vicsorgó szélsőjobbos indulattal akarja püfölni Kádár apánkat, de nem is tekint vissza semmilyen balos-szélsőbalos nosztalgiával arra az időszakra - sőt, éppen a Kádár-érához viszonyuló vissza-andalgás minden megnyilvánulására csap le a legnagyobb, és a legkérlelhetetlenebb erővel.
Egyszerre pártatlan de szatírikus, gúnyos, egyúttal tárgyilagos.
Összességében nagyon király dolog ez a könyv, érdemes olvasgatni, de ha már megjelent hangoskönyvben, érdemes inkább meghallgatni, mert nagyon jó Blaskó Péter színművész ironikus előadói stílusában hallgatni az amúgy is vitriolos sorokat.
És, mivel történetesen nekem megvan az egész, ezért gondoltam, feltöltöm tube-ra, plusz, mivel ennél retrobb retro nem létezik, a blogon is propagálom majd.
Nos a dolog elkezdődött...
Jó szórakozást kívánok!
Jegyzetek:
1. rész
1. 00:10 - Kádár János villája a budai rózsadombon található Cserje utcában található, kifejezetten szerény kis épület.
2. 05:10 - És ez tényleg megtörténhetett volna. Kádárt sokan szerették meg tisztelték, de a legtöbben alig ismerték - volt hónap, mikor egy lapban sem jelent meg a fényképe (Földes György történésztől származó információ), ami egy államszocialista diktatúrában példátlan (egy vezető, akinek alig van személyi kultusza - ez még a nyolcvanas évek elején is elképzelhetetlennek tűnt bárhol máshol a létező szocializmus világában)
3. 08:05 - Központi Bizottság, a továbbiakban MSZMP KB. A pártirányítás legfelsőbb szerve, amely a döntéshozatal lényegi elemeit tárgyalta meg, meghatározta az elkövetkező évek feladatait, a gazdasági és társadalmi irányelveket és a párt ideológiai üzenetének legfontosabb elemeit, változásait. A szűk pártelit legjelentősebb képviselői közül óriási presztizsnek számított e testület tagjai közé bekerülni, s hasonló mértékű kegyvesztettséget jelentett ennek köreiből kihullani (ld: Marosán György 1962; Biszku Béla 1978.)
2. rész
4. 01:15 - 04:25 És, bár nyilván nem így történt volna, de hasonló esetben egészen hasonlóképpen járt volna el az apparátus.
5. 05:35 Aczél György Kádár János egyik legeredményesebb kultúrpolitikusa, a korszak kulturális életének irányítója - szakmai értelemben véve dilettáns, de mint taktikus és politikus elsőrangú szakember volt. Csak kérdés, melyikhez kell inkább értenie egy kulturális apparátus irányítójának...
6. 06:55 Bruttyó János és Faluvégi Lajos a kor jelentős gazdasági szakemberei voltak - ők az "Igazságos Kádár János" (a továbbiakban IKJ) két jellemzően megjelenő, a pártelit alsóbb fokait képviselő bürokratái, akik természetesen vigyázó szemeiket mindig Kádárra vetik.
7. 07:25 Czinege Lajos - Magyarország leghosszabb ideig regnáló hadügyminisztere, (1960-1984) első látásra egy igazi pojáca, második látásra egy ravasz taktikus (ld. az 1968-as prágai és 1982-es varsói szovjet puccs körül vállalt szerepét), harmadik látásra rájöhetett az ember, hogy mindkettő. Ő az IKJ jellegzetes, életvidám, pirospozsgás vadásza, akinek alakja többször felbukkan majd a történet során.
8. 08:33 Komócsin Zoltán - Az ún. munkásellenzék egyik vezéralakja, az 1960-as évek végén kezdődő, a gazdasági mechanizmus reformjára irányuló koncepciókkal szemben konzervatív, dogmatikus kommunista álláspontot képviselő érdekcsoport egyik prominense, rendkívül ellentmondásos személyiség, igazi, retrográd figura.
9. 08:42 Biszku Béla - A már emlegetett munkásellenzék (aminek semmi köze nem volt a munkássághoz - azon túl, hogy legfontosabb képviselői mind az ipari munkásságot foglalkoztató nagy állami vállalatok körül ténykedtek) vezetője, a Kádár-korszak egyik legellentmondásosabb politikusa, döntő szerepe volt az 1956-ot követő megtorlások során végrehajtott embertelen aktusokban, legyenek azok kivégzések vagy koncepciós eljárások, az írók és értelmiségiek meghurcolása, vagy a Nagy Imre-per vádlottaival szemben tanúsított több, mint kifogásolható bánásmód. Nem régen készült róla egy dokumentumfilm, amelyben elmondja, hogy ő természetesen nem tartja bűnösnek magát - miért is tartaná, hiszen abban a korban és kontextusban így és ekként kellett cselekednie. Ehhez mi nem fűznénk kommentárt, hiszen a tények ismeretében mindenki dönthet szerepéről. Biszku az IKJ egyik főhőse, többször találkozunk még sótlan-íztelen, mégis lelkesen helyezkedő figurájával e történet során.
Folyt. köv.
Összességében nagyon király dolog ez a könyv, érdemes olvasgatni, de ha már megjelent hangoskönyvben, érdemes inkább meghallgatni, mert nagyon jó Blaskó Péter színművész ironikus előadói stílusában hallgatni az amúgy is vitriolos sorokat.
És, mivel történetesen nekem megvan az egész, ezért gondoltam, feltöltöm tube-ra, plusz, mivel ennél retrobb retro nem létezik, a blogon is propagálom majd.
Nos a dolog elkezdődött...
Jó szórakozást kívánok!
Jegyzetek:
1. rész
1. 00:10 - Kádár János villája a budai rózsadombon található Cserje utcában található, kifejezetten szerény kis épület.
2. 05:10 - És ez tényleg megtörténhetett volna. Kádárt sokan szerették meg tisztelték, de a legtöbben alig ismerték - volt hónap, mikor egy lapban sem jelent meg a fényképe (Földes György történésztől származó információ), ami egy államszocialista diktatúrában példátlan (egy vezető, akinek alig van személyi kultusza - ez még a nyolcvanas évek elején is elképzelhetetlennek tűnt bárhol máshol a létező szocializmus világában)
3. 08:05 - Központi Bizottság, a továbbiakban MSZMP KB. A pártirányítás legfelsőbb szerve, amely a döntéshozatal lényegi elemeit tárgyalta meg, meghatározta az elkövetkező évek feladatait, a gazdasági és társadalmi irányelveket és a párt ideológiai üzenetének legfontosabb elemeit, változásait. A szűk pártelit legjelentősebb képviselői közül óriási presztizsnek számított e testület tagjai közé bekerülni, s hasonló mértékű kegyvesztettséget jelentett ennek köreiből kihullani (ld: Marosán György 1962; Biszku Béla 1978.)
2. rész
4. 01:15 - 04:25 És, bár nyilván nem így történt volna, de hasonló esetben egészen hasonlóképpen járt volna el az apparátus.
5. 05:35 Aczél György Kádár János egyik legeredményesebb kultúrpolitikusa, a korszak kulturális életének irányítója - szakmai értelemben véve dilettáns, de mint taktikus és politikus elsőrangú szakember volt. Csak kérdés, melyikhez kell inkább értenie egy kulturális apparátus irányítójának...
6. 06:55 Bruttyó János és Faluvégi Lajos a kor jelentős gazdasági szakemberei voltak - ők az "Igazságos Kádár János" (a továbbiakban IKJ) két jellemzően megjelenő, a pártelit alsóbb fokait képviselő bürokratái, akik természetesen vigyázó szemeiket mindig Kádárra vetik.
7. 07:25 Czinege Lajos - Magyarország leghosszabb ideig regnáló hadügyminisztere, (1960-1984) első látásra egy igazi pojáca, második látásra egy ravasz taktikus (ld. az 1968-as prágai és 1982-es varsói szovjet puccs körül vállalt szerepét), harmadik látásra rájöhetett az ember, hogy mindkettő. Ő az IKJ jellegzetes, életvidám, pirospozsgás vadásza, akinek alakja többször felbukkan majd a történet során.
8. 08:33 Komócsin Zoltán - Az ún. munkásellenzék egyik vezéralakja, az 1960-as évek végén kezdődő, a gazdasági mechanizmus reformjára irányuló koncepciókkal szemben konzervatív, dogmatikus kommunista álláspontot képviselő érdekcsoport egyik prominense, rendkívül ellentmondásos személyiség, igazi, retrográd figura.
9. 08:42 Biszku Béla - A már emlegetett munkásellenzék (aminek semmi köze nem volt a munkássághoz - azon túl, hogy legfontosabb képviselői mind az ipari munkásságot foglalkoztató nagy állami vállalatok körül ténykedtek) vezetője, a Kádár-korszak egyik legellentmondásosabb politikusa, döntő szerepe volt az 1956-ot követő megtorlások során végrehajtott embertelen aktusokban, legyenek azok kivégzések vagy koncepciós eljárások, az írók és értelmiségiek meghurcolása, vagy a Nagy Imre-per vádlottaival szemben tanúsított több, mint kifogásolható bánásmód. Nem régen készült róla egy dokumentumfilm, amelyben elmondja, hogy ő természetesen nem tartja bűnösnek magát - miért is tartaná, hiszen abban a korban és kontextusban így és ekként kellett cselekednie. Ehhez mi nem fűznénk kommentárt, hiszen a tények ismeretében mindenki dönthet szerepéről. Biszku az IKJ egyik főhőse, többször találkozunk még sótlan-íztelen, mégis lelkesen helyezkedő figurájával e történet során.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése