November 21 - Eli's coming written and performed by Laura Nyro and processed by the Three Dog Night and Don Ellis

Témakör: Music

Idő: 1968-1969

Stílus: Late 60's jazz-pop-rock

Fíling: Még mindig nem tudom eldönteni melyik a jobb...

Leírás:

Egy dal, három előadó.

Laura Nyro-nak, a hatvanas évek egyik leginspirálóbb amerikai énekesnőjének "Eli''s comin" c. 1968-as szerzeménye olyan nagy hatással volt a poszt-Beatles-zenei világra, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

Az általa írt és előadott, különleges dalt pedig nem csak a kortársak csipázták, de sztem ma is abszolút működik, sőt, kíváncsi vagyok, ki csap majd le rá újból, hogy feldolgozza, akárcsak a saját korában megjelenése idején világhíressé váló Three Dog Night zenekar és Don Ellis, a hetvenes évek egyik népszerű jazz-komponistája.

És mindez nem véletlen, hiszen az eredeti szám és a két feldolgozás is király, awesome, sőt gorgeous...


Szöveg:

Eli's comin'. Eli's comin' (Eli's a-comin'). Girl, you better hide your heart, your loving heart.
Eli's a-comin' and the cards say broken heart, oh broken heart.

Eli's comin', hide your heart, girl, Eli's comin', hide your heart, girl.
Girl, Eli's a-comin', you better hide, girl, Eli's a-comin', you better hide.
Girl, Eli's a-comin', you better hide, girl, Eli's comin', hide your heart, girl.
You better, better hide your heart, Eli's comin', better walk.
Walk but you'll never get away, no, you'll never get away from the Burn and the heartache,
I walked to Apollo and the bay, and everywhere I go,
Eli's a-comin' (she walked but she never got away).
Eli's a-comin' (she walked but she never got away).
Eli's a-comin' and he's comin' to get ya (she walked but, she walked but)
Get down on your knees (she walked but she never got away), Eli's comin',

(Hide it, hide it, hide it) Girl, Eli's a-comin', you better hide, girl, Eli's a-comin', you better hide. Girl, Eli's a-comin', you better hide, girl, Eli's comin', hide your heart, girl (hide it).
You better, better hide your heart Eli's comin', better walk.
Walk but you'll never get away, no, you'll never get away from the burn and the heartache.
I walked to Apollo and the bay, and everywhere I go,
Eli's a-comin' (she walked but she never got away).
Eli's a-comin' (she walked but she never got away).
Eli's a-comin' and he's comin' to get ya (she walked but, she walked but).
Get down on your knees (she walked but she'll never get away). Get down on your knees.
No, no, no, no Lord, I said no, no, no, no, no, no (hide it).
She can (hide it) hide it, (hide it). You better (hide it). Somebody (hide it). You got to (hide it).

Eli's comin'. Eli's comin' (Eli's a-comin'). Well, you better hide your heart, your loving heart.
Eli's comin', better hide your heart, girl. Eli's comin', better hide your heart, girl.
Eli's comin', better hide your heart, girl. Eli's comin', better hide your heart, girl…
 

Laura Nyro - Eli's commin' (1968)

Leírás: 

Laura Nyro-t például egy bősz zenevadászatom során fedeztem fel tök véletlenül. 

Az tetszett meg benne, hogy egyszerre intellektuális, mégis laza, könnyen játszható, hallgatható, emészthető, mégis minőségi jazz-pop-jellegű szerzeményei vannak, ráadásul, ami ledöbbentett: a számai  hangzásvilága alapján némelyik dala akár ma is születhetett volna.

Őt is simán lehetne nevezni a hatvanas évek egyik ikonjának,annak ellenére, hogy egyrészt egy elfeledett sztár volt, másrészt ez a dal, bár az ő műve, igazán híressé a Three Dog Night's feldolgozása tette.

Laura Nyro 1947-ben született és 1997-ben halt meg és ez alatt az ötven év alatt fantasztikus életművet hozott létre.

Ne is legyen kétségünk, hogy lesz még miért foglalkoznunk vele a blogon...


Three Dog Night's procession (1969)

Leírás:

A Three Dog Night egy kiváló rokcbanda, ez pedig egy kiváló feldolgozás. 

Tudjátok, vannak azok a zenekarok, amelyek, hogy is mondjam csak: szóval, olyan "általános" rockot játszanak.

Nekem mindig is ilyen volt a Stones, de ide tudnám sorolni pl. a Nickelblack-et is. Ők az etalon, hozzájuk lehet mérni a többit: jó zenét tolnak, de nem annyira elképesztően kiemelkedőt. Nem azért ám, merthogy középszerűek lennének, hanem mert, mint mondtam: ők az etalon, az etalon pedig önmagához képest érthetően nem lehet kiemelkedő. 

Egy szó mint száz: a Three Dog Night pont az a zenekar, amelyik egészen hasonlít az itt vázolt képlethez. 

Soha, semerről nem lehetett és nem is lehet majd belekötni a működésükbe, a zenéik nagyon jók - így ez is az - de sosem fogom rájuk mondani: hogy igen, ez már valami igazán eredeti, valami igazán különleges, valami igazán kiemelkedő... 

Ez a feldolgozás tehát awesome - de semmi több (ha leírtak alapján értitek már, mire gondolok... :)

Don  Ellis's procession(1969)



Leírás:

Már rájöhettetek, hogy nem pusztán azért van az, hogy az eddigi zeneszámok közül a rock-kategóriában majdnem kizárólagosan jazz-rock szerzemények szerepelnek, mert így jött ki a lépés, hanem azért, mert én tényleg kiemelkedően szeretem ezt a műfajtot. 

Így aztán nem meglepő, hogy az utolsó lökés (amire szinte már szűkség sem volt az előző két alkotás felfedezése után) az volt, mikor megláttam, hogy van egy kortárs (már a track-ünk tekintetében) jazz-rock feldolgozásunk is, ráadásul egy a korszakban igazán közismert alkotótól.

Ez a zene nagyon király - a három változat közül hangszerelés és muzikális virtuozitás tekintetében egyértelműen ezt lehet a legmagasabbra pozicionálni - bár szöveg ugyan nem nagyon van, a rézfúvósok elementáris elemű támadása ezt tökéletesen el is felejteti. 

Szóval, ha valami nagyon béna szöveget akarnék benyomni a végére, akkor azt mondanám: it's jazz-rock's!