Október 30. - Animék egy terrorista népszerűsítésére

Témakör: Rajz és animáció

Idő: 1990-es évek első fele

Stílus: Propaganda-anime

Fíling: És ti még azt hittétek, hogy a legbetegebb hentaiknál már tényleg nem létezhet sokkolóbb anime-műfaj? 

Leírás:

Ha valaki igazán vágyik egy gyomorforgató élményre, ami, azt hiszem, senkire sem jellemző, akkor a következő animékat pont neki találták ki...

Ezek ugyanis egy terrorista népszerűsítésére készültek!

Aum Shinrikyo - valaki?

Nein?

Nos, a szó jelentése "legfelsőbb igazság" és egy japán szektát neveztek így, amely az 1980-as években jött létre és a buddhizmustól kezdve a kereszténységig mindenféle vallásból átvett valamit. Hírhedtté először akkor vált, mikor kiderült, hogy illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozik és egyéb, más feketepiaci érdekeltségekkel is rendelkezik, ami miatt perbe is fogták ezt a szervezetet, de az összeköttetéseik megmentették őket mind az elmarasztaló ítéletektől, mind a felelősségrevonástól, ugyanis "semmit sem tudtak rájuk bizonyítani".

A kilencvenes évek elején lezajlott rövid perük révén lettek nemzetközileg ismertek, majd a Világvégével kapcsolatos zavaros elképzeléseik miatt hírhedtek. Ugyanis ehhez a szervezethez kapcsolódott egy mind a mai napig tökéletesen érthetetlen okokból levezényelt vegyifegyver-támadás, amely 5000 ember egészségét és 12 ember életét követelte a tokiói metróban, 1995. márciusában. Színtelen, szagtalan, erősen mérgező szaringázt juttattak ugyanis a metrószerelvények légterébe. Szerencsére az ügynek komoly következményei lettek és a szekta feloszlatásához, a vezetők felelősségre vonásához vezetett, melynek következtében pl. kiderült, hogy ők gyilkolták meg a már említett per során ellenük fellépő ügyészt, illetve egy a szektából kilépni kívánó jelentős emberüket és családját.

A szekta vezetője egy bizonyos Sokho Asahara volt, aki pszichopata, szexuális frusztrációkkal és néhány területen szellemi kihívásokkal küszködő  közveszélyes őrültként hajtott végre állítólag - és ezt fotókkal is "dokumentálták" - "lélelgzetelállító" levitációs mutatványokat, amivel elképesztő hatást gyakorolt híveire és furcsa, belső, poligám közösségére. Az AUM természetesen egyébként is minden lehetőséget kihasznált a saját népszerűsítésére, 1990-ben például a Legfelsőbb Igazság Pártja néven a  szigetország választásain is indultak, ahol Asahara általuk kialakított imidzsére épített kampányukkal komoly sikereket értek el.

A lehetőségek kihasználása a "vállalkozás" (mert végül is a szekták kilencven százaléka manapság ugyanolyan gátlástalan eszközökkel működtetett nagyvállalkozás, mint a többi) népszerűsítésére más, egyéb területeken is fontos volt Asaharaék számára, ugyanis ekkortájt, azaz a kilencvenes évek elején dobták (fekete)piacra számtalan saját terméküket, köztük ezeket az animékat is.

Hogy miért készítették ezeket?

Az egész arról szólt, hogy lebutított, vagy kifejezetten beteges (van ilyen is a neten, de azt most nem linkelem) történeteken keresztül szemléltetik ezek az AUM-os gyerekek, hogy milyen kurva jó fiúk is ők és hogy mennyire jó Asaharával testben, szellemben és megvilágosodottságban egyesülni.

Akik esetleg tudnak japánul, azoknak sztem tízszer sokkolóbb lesz ez az élmény, de akik nem, azok is nagyokat nézhetnek majd, mert ez az izé durvább - legalábbis sztem - mint bármilyen kiagyaltan perverz hentai-film, amit csak el tudtok képzelni (pedig higgyétek el, én már láttam pár kiagyaltan perverz hentait, így tudom, miről beszélek).

Persze írogathatnék arról, hogy a zene és a tartalom kontrasztja, meg, hogy milyen undorító a látványvilág (plusz durvább, mint Joey japán rúzs-reklámja - az pedig tényleg nagy szó), és hasonlók, de azt gondolom, főleg ezután  a leírás után, eléggé ízléstelen lenne még tovább piszkálni a szart.

Szóval inkább csak következzék a három részlet és búcsúzzunk is el ettől a történettől minél gyorsabban: