Idő: 80's-90's
Stílus: Crazy
Fíling: Crazier like crazy...
1. A téma - Robin Sparkles: Let's Go to the Mall
Akik ismernek, azok tudják, hogy eléggé - nagyon - sorozataddikt vagyok...
Nagy erőkkel bírom a jó szériákat, készüljenek bármilyen műfajban, stílusban, játszódjanak bármikor, bárhol, bármilyen körülmények között, nekem akármelyik bejöhet Breaking Bad-től a Milleniumig, Supnat-tól a Skins-ig...
A How I Met Your Mother c. szösszenet sem kivétel a "kedvencek" besorolás alól...
Az immár hatodik évadában járó cucc alapszituja hasonlít a Jóbarátokéhoz annyiban, hogy szintén öt barátról szól, akik szintén elég sűrűn lógnak együtt egy helyen. - a különbség azonban nem is mérhető a két sorozat között, mivel elődjéhez hasonlóan a HIMYM-nek is sikerült igazi, egyedi és utánozhatatlan karaktereket kitalálnia...
De nem is értem, miért írok erről ennyit, hiszen ki nem nézi a How I Met-et???? (Annak priviben elküldöm a részletesebb sztorit... :)
Lényeg, ami a lényeg: a 2x09-es epizódban Robinról kiderül, hogy tinisztár volt a 90-es évek elején, Kanadában...
A sokkoló felfedezést, egy még sokkolóbb klip követi...
És erről a klipről lesz szó heteken keresztül - ne ijedjetek meg, nem folyamatosan, csak minden héten egy-egy poszt formájában...
Vagyis, igen, jól értitek, új rovat érkezik at Dailyretrospective...
a; A klip a sorozatban...
A 2x09-et (nem mellesleg minden idők egyik legjobb HIMYM-epizódját) itt lehet pótolni annak, aki esetleg nem emlékezne már rá...
A lényeg azonban a folytatásban található (haladóknak 4:27-nél tessék felvenni a fonalat...):
Na, szóval erről van szó, kedves barátaim...
(Egyébként milyen cool már, ahogy a pofogadást beleépítették a történetbe - most is szeretem a sorozatot, de akkor sokkal jobb volt, mert még minden rész kész kis műremek volt)...
Két megjegyzés:
1. Marshall nem kis retro-tudásról tesz tanúbizonyságot, mikor benyögi, hogy "Várjunk, ha ez 90-es évek, akkor miért néz ki mindenki úgy, mint 1986-ban..." - igaz, inkább 1987-et mondanék, sőt a Robin Sparkles-es kalap csak a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján jött igazán divatba (a linkelt sweety-beety szám klipjéről később még sok szó esik majd - mint ahogy Debbie Gibsonról is - akibe a december 21-ei poszt óta is szakadatlanul szerelmes vagyok :)))) és a formája pedig egyértelműen 1989 utáni (több korabeli filmben és sorozatban is találunk példát - most nem linkelek).
2. Az sem igaz, hogy a 80-as évek 1993-ban értek Kanadába (de hát ezt betudhatjuk a HIMYM mindig szegény kanadaiakat sújtó negatív megkülönböztetésének :)))) - és ezt majd bizonyítom is a későbbiekben, mikor a 80-as és 90-es évek igazi kanadai tinipopjáról lesz szó! (LOL -mert, hogy ilyen is volt...)
b; ...és maga a klip
Először is: ez a cucc egy hihetetlenül jó pariódiája a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján született trash és kevésbé trash-tinipop szerzeményeknek...
Ugyan számtalan stílus (trash teen pop, Tiffany's 1987, Debbie Gibson's 1988-1989, Paula Abdul's 1989-90 vagy Blossom's 1989-1991 - nyugi, mindet megmagyarázom majd a maga helyén és idejében, mikor apró darabkákra cincáljuk szét a klipet) keveredik benne, de még így is (vagy lehet, hogy éppen ezért) marha jól működik a dolog és üt is elég rendesen.
Minden idők egyik legjobb sorozatos stílusparódiája (most így hirtelen a Friends híres 1987-es hálaadási jelenete jut csak eszembe, no meg a Supnat 5x09) sztem nagyon betalál - hogy mennyire, arra akkor fogtok igazán rájönni, ha majd szállítom hetente az újabb és újabb infókat arról, mennyi minden rejlik ebben a kis három perces anyagban...
S ez még csak a kezdet, hiszen van egy másik Robin Sparkles videónk is, ami valószínűleg még több meglepetéssel szolgál majd a későbbiek során...
So, let's the game begin!
2. Egy kis ráhangolódás a "crazy 80's"-re
Nos, mivel ez a klip meglehetősen őrült, gondoltam, hozok néhány példát arra, hogy mi tagadás, nem áll egyedül ezzel a nyolcvanas évek világában - mi több, ha van igazán krézi évtizede a retro világának, az biztos, hogy ez.
Persze ezek részben közhelyek, hiszen ki ne lenne tisztában azzal, mennyire is volt őrült ez az időszak zenében, divatban és egyéb dolgokban...
Ám azért higgyétek el, ezt a kezdeti benyomást még lehet fokozni...
(És egyébként visszafelé is érvelhetnék: nem is gondolnátok milyen rengeteg, a maiaknál százszor, sőt, milliárdszor cool-abb, profibb és sokkal több érzelemtől áthatott klip készült ebben az évtizedben, hogy mennyivel tudott elegánsabb, érzékibb, szentimentálisabb vagy bájosabb lenni a nyolcvanas évek popzenéje, mint a mai stb..)
De a most következő példák pont nem ezt fogják bizonyítani... XD)
Szóval jöjjön három tényleg eléggé kattant videó:
T'Pau - Secret Garden (1988)
Az angol együttes klipje csöppecskét bolondos...
Mértékkel fogyasztva azonban különleges, pikáns íze még sokáig ott marad a nyelveden...
Alisha - Do You Dream about Me (Mannequin 1987)
Az ott Kim Catrall?????
Igen, a Sex and the City Samanthája, bizony - üdén, frissen és fiatalon...
A film (The Mannequin) nekem óriási kedvencem (KC egy próbababát játszik benne, aki csak a főkarakterünknek elevenedik meg, senki másnak nem), de azért kezdő 80's fogyasztóknak ezt is csak óvatosan - elvégre Peter Griffin egyszer már szörnyethalt rajta... XD
The Cars - You Might Be I'm Foolish (1984)
Vannak ennél sokkalta eldurrantabb nyolcvanas évekbeli klipek is, ám az kétségtelen, hogy a mai adag után bőven elég, ha ezt nevezzük ki az évtized egyik legőrültebb videójának.
Rick Ocasek, az együttes énekese és Susan Gallagher modell a főszereplő, a klipet pedig nem nehéz megfejteni - arról szól, hogy emberünk addig nem nyugszik, amíg az övé nem lesz eme gyönyörű (egyébként mai mércével mérve is gyönyörű!) hölgy.
Sztem aranyosan krézi, de lesz, aki végig sem bírja majd nézni...
Akárhogy is van, az itt bemutatott anyagok közül ugyan egyik sem volt semmilyen hatással Robin Sparkles-re, viszont szerintem pont sikerült felkennünk a megfelelő alapozófestéket a folytatáshoz (és minden nő, aki számára fontos a make up, valamint minden igazán profi make up-maker tudja, hogy ez kiemelten fontos)...
Folytatás szombaton, majd innentől kezdve minden hét hatodik napján - egészen addig, míg nem fejtettük meg a kérdést: ki is RS valójában?
Először is: ez a cucc egy hihetetlenül jó pariódiája a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján született trash és kevésbé trash-tinipop szerzeményeknek...
Ugyan számtalan stílus (trash teen pop, Tiffany's 1987, Debbie Gibson's 1988-1989, Paula Abdul's 1989-90 vagy Blossom's 1989-1991 - nyugi, mindet megmagyarázom majd a maga helyén és idejében, mikor apró darabkákra cincáljuk szét a klipet) keveredik benne, de még így is (vagy lehet, hogy éppen ezért) marha jól működik a dolog és üt is elég rendesen.
Minden idők egyik legjobb sorozatos stílusparódiája (most így hirtelen a Friends híres 1987-es hálaadási jelenete jut csak eszembe, no meg a Supnat 5x09) sztem nagyon betalál - hogy mennyire, arra akkor fogtok igazán rájönni, ha majd szállítom hetente az újabb és újabb infókat arról, mennyi minden rejlik ebben a kis három perces anyagban...
S ez még csak a kezdet, hiszen van egy másik Robin Sparkles videónk is, ami valószínűleg még több meglepetéssel szolgál majd a későbbiek során...
So, let's the game begin!
2. Egy kis ráhangolódás a "crazy 80's"-re
Nos, mivel ez a klip meglehetősen őrült, gondoltam, hozok néhány példát arra, hogy mi tagadás, nem áll egyedül ezzel a nyolcvanas évek világában - mi több, ha van igazán krézi évtizede a retro világának, az biztos, hogy ez.
Persze ezek részben közhelyek, hiszen ki ne lenne tisztában azzal, mennyire is volt őrült ez az időszak zenében, divatban és egyéb dolgokban...
Ám azért higgyétek el, ezt a kezdeti benyomást még lehet fokozni...
(És egyébként visszafelé is érvelhetnék: nem is gondolnátok milyen rengeteg, a maiaknál százszor, sőt, milliárdszor cool-abb, profibb és sokkal több érzelemtől áthatott klip készült ebben az évtizedben, hogy mennyivel tudott elegánsabb, érzékibb, szentimentálisabb vagy bájosabb lenni a nyolcvanas évek popzenéje, mint a mai stb..)
De a most következő példák pont nem ezt fogják bizonyítani... XD)
Szóval jöjjön három tényleg eléggé kattant videó:
T'Pau - Secret Garden (1988)
Az angol együttes klipje csöppecskét bolondos...
Mértékkel fogyasztva azonban különleges, pikáns íze még sokáig ott marad a nyelveden...
Alisha - Do You Dream about Me (Mannequin 1987)
Az ott Kim Catrall?????
Igen, a Sex and the City Samanthája, bizony - üdén, frissen és fiatalon...
A film (The Mannequin) nekem óriási kedvencem (KC egy próbababát játszik benne, aki csak a főkarakterünknek elevenedik meg, senki másnak nem), de azért kezdő 80's fogyasztóknak ezt is csak óvatosan - elvégre Peter Griffin egyszer már szörnyethalt rajta... XD
The Cars - You Might Be I'm Foolish (1984)
Vannak ennél sokkalta eldurrantabb nyolcvanas évekbeli klipek is, ám az kétségtelen, hogy a mai adag után bőven elég, ha ezt nevezzük ki az évtized egyik legőrültebb videójának.
Rick Ocasek, az együttes énekese és Susan Gallagher modell a főszereplő, a klipet pedig nem nehéz megfejteni - arról szól, hogy emberünk addig nem nyugszik, amíg az övé nem lesz eme gyönyörű (egyébként mai mércével mérve is gyönyörű!) hölgy.
Sztem aranyosan krézi, de lesz, aki végig sem bírja majd nézni...
Akárhogy is van, az itt bemutatott anyagok közül ugyan egyik sem volt semmilyen hatással Robin Sparkles-re, viszont szerintem pont sikerült felkennünk a megfelelő alapozófestéket a folytatáshoz (és minden nő, aki számára fontos a make up, valamint minden igazán profi make up-maker tudja, hogy ez kiemelten fontos)...
Folytatás szombaton, majd innentől kezdve minden hét hatodik napján - egészen addig, míg nem fejtettük meg a kérdést: ki is RS valójában?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése