Témakör: Retromania
Idő: Late 80's - early 90's
Stílus: Bohókás
Fíling: Top of Pops :)
Once again, the original video...
Nem tudom, mennyire tűnt fel, de ez a videó nem egyszerűen vicces, ez egyenesen őrült...
Nem is kicsit, igazából nagyon..
Nem bárgyú módon őrült, de nem is elmeháborodott vagy beteg formában, egyszerűen szimplán crazy, amolyan kis bolondos, bohókás anyag...
Onnantól, hogy "I haven't do my homework now - That's okay!", a Robot-on át egészen a kanadai prime minister táncraperdüléséig ez egy kimondottan (vagy inkább kimondhatatlanul :) crazy thing...
És hogy mindez honnan ered?
Nos, ha a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójáról beszélünk, akkor az őrült dolgok igencsak benne vannak a levegőben (mint arra korábban már rávilágítottam), sőt, mondhatni, néha már hétköznapinak számítanak.
De azért kb-ra mégis meg lehet mondani, hogy RS honnan veszi az őrültséget...
Mint minden valamirevaló tinilány 1993-ban, nézi a Blossom-ot és bár lehet, hogy kicsit idejétmúlt az ízlése (sztem egyáltalán nem, hiszen mi is rengeteg 2006-os, 2005-ös vagy még régebbi zenét nyomatunk) az 1989-es Debbie Gibson-t hallgatja - vagyis inkább a klipjeit nézi...
És hogy mindez honnan ered?
Nos, ha a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójáról beszélünk, akkor az őrült dolgok igencsak benne vannak a levegőben (mint arra korábban már rávilágítottam), sőt, mondhatni, néha már hétköznapinak számítanak.
De azért kb-ra mégis meg lehet mondani, hogy RS honnan veszi az őrültséget...
Mint minden valamirevaló tinilány 1993-ban, nézi a Blossom-ot és bár lehet, hogy kicsit idejétmúlt az ízlése (sztem egyáltalán nem, hiszen mi is rengeteg 2006-os, 2005-ös vagy még régebbi zenét nyomatunk) az 1989-es Debbie Gibson-t hallgatja - vagyis inkább a klipjeit nézi...
5. Blossom hat(ás)
Na, most elválik, hogy ki nézte a Disney-t az mtv 1-en minden vasárnap délután 3 órától, még az Antall József miniszterelnök 1993-as halála alkalmából megszakított Kacsamesék össznépi, az ország gyermekpopulációjának jelentős részét sújtó traumája után is... XD - ez egy szép mondat volt...
Fiúklányok, Blossom?
Na kinek van meg?
Ugye-ugye, hogyne skubiztátok volna - hiszen még ha akartátok volna, sem lett volna más, úgy nem is tudom - valamikor 1994-1997 tájékán...;)
Én pedig nagyon is akartam, hogy legyen, mert akkoriban szinte kínomban néztem, hiszen valamiért kifejezetten utáltam - most csak elnézően mosolygok rajta és néha-néha azért szörnyülködök egy sort az elborzasztó retro-kreációk láttán, amelyek ennek a sorozatnak mindennapos velejárói voltak...
Mert ebben a szériában bizony-bizony, mi tagadás, elég őrült ruhák fordultak elő, gyakran másodperc sűrűségű idő alatt váltakozva - még RS-nek is pedáloznia kéne, hogy ezt a szintet elérje...
Mayim Bialik, a főszereplő (mostanában Sheldon "not-girlfriend"-je a The Big Bang Theory-ban - és nehéz elhinni róla, hogy ilyen mosolygós-kedves tinilány volt, no meg, hogy ilyen szép smiley face-szel bírt), illetve szériabéli családja, barátai és egyéb karakterek közül még a nagypapa öltözködik a legnormálisabban - ami elég sokat elmond az uralkodó viszonyokról... :)
Szóval rendesen kitettek magukért a készítők, semmit nem bíztak a véletlenre... :)
És akkor még a ruhákról beszéltem csak - szóba sem kerültek a sztorik, a főkarakterek tényleg elviselhetetlen hisztizései, még azé a Jenna Von Oy-é is, aki aztán később a kilencvenes évek kedvelt énekesnője és színésze lett - valamint mind a mai napig hot -, és még folytathatnám...
Mert ez a Blossom (a karakter is, meg a sori is) az egész korszak minden őrültségének kvintesszenciáját, zenitjét és nadírját (a világegyetem két végpontja) egyöntetűen foglalta magába, s hogy még durvább legyen a helyzet, még ennek az elképesztő mennyiségű crazyness-nek is megvan a maga kvintesszenciája: ezek a sorozat főcímei (három is van, évadok szerint)...
Na itt vannak aztán a durva ruhák - nézzétek és ámuljatok, hogy ilyeneket hogy lehetett valaha is hordani a világon...
A sors iróniája az, hogy ezek közül még pont a legelviselhetőbbet, mi több, más összeállítással kifejezetten élvezhetőt pont Blossom hozta divatba. Ez a jellegzetes ún. Blossom-hat: élénkszínű kalap, jellegzetes formával, egy nagy, látványos virággal a karimáján - a második és harmadik intro végén látható egy pillanatra. Úgy lessetek, hogy ez volt a kilencvenes évek eleji tinidivat egyik sarokköve... Még idehaza is, pedig hozzánk jókora (három-négy éves) késéssel jutott el a sorozat.
És igen -talán feltűnhetett, hogy formára RS official music video-jában is feltűnik hasonló kreáció......
És hát ezután nem lesz nehéz kimondani, hogy a 'Let's Go to the Mall' as same as crazy 'Blossom'...
Fiúklányok, Blossom?
Na kinek van meg?
Ugye-ugye, hogyne skubiztátok volna - hiszen még ha akartátok volna, sem lett volna más, úgy nem is tudom - valamikor 1994-1997 tájékán...;)
Én pedig nagyon is akartam, hogy legyen, mert akkoriban szinte kínomban néztem, hiszen valamiért kifejezetten utáltam - most csak elnézően mosolygok rajta és néha-néha azért szörnyülködök egy sort az elborzasztó retro-kreációk láttán, amelyek ennek a sorozatnak mindennapos velejárói voltak...Mert ebben a szériában bizony-bizony, mi tagadás, elég őrült ruhák fordultak elő, gyakran másodperc sűrűségű idő alatt váltakozva - még RS-nek is pedáloznia kéne, hogy ezt a szintet elérje...
Mayim Bialik, a főszereplő (mostanában Sheldon "not-girlfriend"-je a The Big Bang Theory-ban - és nehéz elhinni róla, hogy ilyen mosolygós-kedves tinilány volt, no meg, hogy ilyen szép smiley face-szel bírt), illetve szériabéli családja, barátai és egyéb karakterek közül még a nagypapa öltözködik a legnormálisabban - ami elég sokat elmond az uralkodó viszonyokról... :)
Szóval rendesen kitettek magukért a készítők, semmit nem bíztak a véletlenre... :)
És akkor még a ruhákról beszéltem csak - szóba sem kerültek a sztorik, a főkarakterek tényleg elviselhetetlen hisztizései, még azé a Jenna Von Oy-é is, aki aztán később a kilencvenes évek kedvelt énekesnője és színésze lett - valamint mind a mai napig hot -, és még folytathatnám...
Mert ez a Blossom (a karakter is, meg a sori is) az egész korszak minden őrültségének kvintesszenciáját, zenitjét és nadírját (a világegyetem két végpontja) egyöntetűen foglalta magába, s hogy még durvább legyen a helyzet, még ennek az elképesztő mennyiségű crazyness-nek is megvan a maga kvintesszenciája: ezek a sorozat főcímei (három is van, évadok szerint)...
Na itt vannak aztán a durva ruhák - nézzétek és ámuljatok, hogy ilyeneket hogy lehetett valaha is hordani a világon...
A sors iróniája az, hogy ezek közül még pont a legelviselhetőbbet, mi több, más összeállítással kifejezetten élvezhetőt pont Blossom hozta divatba. Ez a jellegzetes ún. Blossom-hat: élénkszínű kalap, jellegzetes formával, egy nagy, látványos virággal a karimáján - a második és harmadik intro végén látható egy pillanatra. Úgy lessetek, hogy ez volt a kilencvenes évek eleji tinidivat egyik sarokköve... Még idehaza is, pedig hozzánk jókora (három-négy éves) késéssel jutott el a sorozat.
És igen -talán feltűnhetett, hogy formára RS official music video-jában is feltűnik hasonló kreáció......
És hát ezután nem lesz nehéz kimondani, hogy a 'Let's Go to the Mall' as same as crazy 'Blossom'...
6. Debbie Gibson: Electric Youth
80's come back to town! ;-)
Az rendben van, hogy őrültek vagyunk - de, mi tagadás, az ilyesmi rengeteg energiabefektetéssel jár...
Ha pedig energiáról van szó - na itt lép a képbe Debbie Gibson (nem először és nem utoljára...)
Az Electric Youth Deb második albuma és 1989 egyik legnagyobb teen-pop slágere egyben, szintén nem kevéssé őrült...
Nagyon-nagyon klassz - nem sok klipet láttam 2010-ben a hasonló műfajban, ami ennyire energikus, ennyire izgalmas és vibráló, a ritmus és a zene pedig ennyire elkap és ennyire nem enged el többé - mert hát Debbie-nek képes vagyok elhinni, hogy ő maga a kicsattanó, száz százalékosan vibráló energia (ahogy elhittem, hogy csak álmában lehet szerelme, hogy képes "felrázni a szerelmet" (és ez már ugye egy másik szerelem), hogy elveszett egy szempárban, vagy, hogy sosem akar felnőni - Only in my Dreams, Shake Your Love, Lost in your Eyes, We Could Be Together)
Ez a klip öt percben állati sok képpel támad, legalább tíz-tizenöt különböző díszletben vették fel és látszik, hogy mindent bevetnek benne, amit csak be lehet ebben a műfajban...
És a végeredmény valóban izgalmas, mert ez az anyag nagyon sok minden egyszerre: cool és viccesen retro egyben.
Cool, mert cool - mert ami nem viccesen retro benne, minden cool - sőt, telitalálat. Deb a színpadra termett és ez annyira átjön az egészen, hogy az hihetetlen. Ami meg nem cool, azt gyakorlatilag mind sikerült összekapargatnia és belegyúrni a saját számába RS-nek...
De a csúcs a 3:30-tól látható repkedős rész...
Ezek után már nem lehet kérdés, hogy RS-t egy picit Debbie paródiájának is szánták... XD - Vagy inkább utánzatának?
Végül még egy mondat, de már csak a kliphez: ahhoz képest, hogy 1989-es, szinte 1990 és 1992 között majdnem minden tini-stílusirányzata megjelenik benne - az inges, tapadós-shortos felállástól (azzal a frizurával, bárki bármit mondjon, nagyon-nagyon hot), a jellegzetes színes mellénykés összeállításon át egészen a farmerkabátos style-ig, amit picit Robin is képvisel...
Óriási hangulata van és tényleg energiát ad!
Próbáljátok ki, ha nekem nem hisztek!
(Vagy: - Úristen - tényleg csak én lennék ennyire rákattanva????)
7. "And - of course - the robot..." - Omnibot 2000
Ja, persze, és a robot!
Ő is itt van még nekünk!
Illetve, nekünk sajnos, a vasfüggöny mögötti nyomorúságos viszonyok közt élő, nélkülöző gyerekeknek nem volt alkalmunk találkozni vele, de odakint, a romlott kapitalisták újabb nemzedékei már ezen nőttek fel.
Az Omnibot egy játékrobot volt - a nyolcvanas évek közepének óriási őrülete, minden anyukától ilyet követeltek arrafelé a gyerekek és és azért egy kicsit a zsebükbe is kellett nyúlni a középosztálybeli dolgozó anyáknak, ha ki akarták fizetni.
Persze ilyen szépen nem tudott énekelni, mint a klipben, de azért tudott egyet s mást...
Amint azt a a linkelt hirdetés is mutatja - kegyetlenmód üt! (Megjegyzés: azért az durva lett volna, ha 1993-ban még mindig 1983-as fejlesztésű gyerekjáték a sláger Kanadában... :) )
Természetesen jópár dologról nem esett szó a Let's Go to the Mall-al kapcsolatban, ennek ellenére jövő héten nagy váltás lesz, hiszen Sparkles kisasszony másik klipje következik - igen-igen, a Sandcastles in the Sand...
Bizony!
Sírni fogtok, sőt zokogni a nyolcvanas-kilencvenes évek legmeghatóbb tinirománcain, bizony... ;)
Persze, hölgyekurak, ne tessék megijedni - a klipről még lesz nem egy és nem két szó - majd ha összefoglalóan beszélünk a 80's-90's egyéb RS-re gyakorolt hatásairól, olyanokról, amelyek mind a két klipre érvényesek (pl. the real canadian teen pop of these times)...
Addig azonban búcsúzom: nézzetek sok Blossom-ot (egyébként nagyon hasznos a nyolcvanas-kilencvenes évek popkultúrájának tanulmányozásához!) és hallgassatok Debbie Gibsont...
And, of course: Let's Go to the Mall - TODAY! XD
80's come back to town! ;-)
Az rendben van, hogy őrültek vagyunk - de, mi tagadás, az ilyesmi rengeteg energiabefektetéssel jár...
Ha pedig energiáról van szó - na itt lép a képbe Debbie Gibson (nem először és nem utoljára...)
Az Electric Youth Deb második albuma és 1989 egyik legnagyobb teen-pop slágere egyben, szintén nem kevéssé őrült...
Nagyon-nagyon klassz - nem sok klipet láttam 2010-ben a hasonló műfajban, ami ennyire energikus, ennyire izgalmas és vibráló, a ritmus és a zene pedig ennyire elkap és ennyire nem enged el többé - mert hát Debbie-nek képes vagyok elhinni, hogy ő maga a kicsattanó, száz százalékosan vibráló energia (ahogy elhittem, hogy csak álmában lehet szerelme, hogy képes "felrázni a szerelmet" (és ez már ugye egy másik szerelem), hogy elveszett egy szempárban, vagy, hogy sosem akar felnőni - Only in my Dreams, Shake Your Love, Lost in your Eyes, We Could Be Together)
Ez a klip öt percben állati sok képpel támad, legalább tíz-tizenöt különböző díszletben vették fel és látszik, hogy mindent bevetnek benne, amit csak be lehet ebben a műfajban...
És a végeredmény valóban izgalmas, mert ez az anyag nagyon sok minden egyszerre: cool és viccesen retro egyben.
Cool, mert cool - mert ami nem viccesen retro benne, minden cool - sőt, telitalálat. Deb a színpadra termett és ez annyira átjön az egészen, hogy az hihetetlen. Ami meg nem cool, azt gyakorlatilag mind sikerült összekapargatnia és belegyúrni a saját számába RS-nek...
De a csúcs a 3:30-tól látható repkedős rész...
Ezek után már nem lehet kérdés, hogy RS-t egy picit Debbie paródiájának is szánták... XD - Vagy inkább utánzatának?
Végül még egy mondat, de már csak a kliphez: ahhoz képest, hogy 1989-es, szinte 1990 és 1992 között majdnem minden tini-stílusirányzata megjelenik benne - az inges, tapadós-shortos felállástól (azzal a frizurával, bárki bármit mondjon, nagyon-nagyon hot), a jellegzetes színes mellénykés összeállításon át egészen a farmerkabátos style-ig, amit picit Robin is képvisel...
Óriási hangulata van és tényleg energiát ad!
Próbáljátok ki, ha nekem nem hisztek!
(Vagy: - Úristen - tényleg csak én lennék ennyire rákattanva????)
7. "And - of course - the robot..." - Omnibot 2000
Ő is itt van még nekünk!
Illetve, nekünk sajnos, a vasfüggöny mögötti nyomorúságos viszonyok közt élő, nélkülöző gyerekeknek nem volt alkalmunk találkozni vele, de odakint, a romlott kapitalisták újabb nemzedékei már ezen nőttek fel.
Az Omnibot egy játékrobot volt - a nyolcvanas évek közepének óriási őrülete, minden anyukától ilyet követeltek arrafelé a gyerekek és és azért egy kicsit a zsebükbe is kellett nyúlni a középosztálybeli dolgozó anyáknak, ha ki akarták fizetni.
Persze ilyen szépen nem tudott énekelni, mint a klipben, de azért tudott egyet s mást...
Amint azt a a linkelt hirdetés is mutatja - kegyetlenmód üt! (Megjegyzés: azért az durva lett volna, ha 1993-ban még mindig 1983-as fejlesztésű gyerekjáték a sláger Kanadában... :) )
Természetesen jópár dologról nem esett szó a Let's Go to the Mall-al kapcsolatban, ennek ellenére jövő héten nagy váltás lesz, hiszen Sparkles kisasszony másik klipje következik - igen-igen, a Sandcastles in the Sand...
Bizony!
Sírni fogtok, sőt zokogni a nyolcvanas-kilencvenes évek legmeghatóbb tinirománcain, bizony... ;)
Persze, hölgyekurak, ne tessék megijedni - a klipről még lesz nem egy és nem két szó - majd ha összefoglalóan beszélünk a 80's-90's egyéb RS-re gyakorolt hatásairól, olyanokról, amelyek mind a két klipre érvényesek (pl. the real canadian teen pop of these times)...
Addig azonban búcsúzom: nézzetek sok Blossom-ot (egyébként nagyon hasznos a nyolcvanas-kilencvenes évek popkultúrájának tanulmányozásához!) és hallgassatok Debbie Gibsont...
And, of course: Let's Go to the Mall - TODAY! XD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése