2011. január 3., hétfő

Január 3. - Csaplár Vilmos: Igazságos Kádár János 9. fejezet





Témakör: Humor
Idő: Valamikor a "kádári aranykorban"
Stílus: szatirikus regény
Fíling: Egy szép, aranybarna kora őszi délután Kádár János találkozott a Kádár-korszakkal... 



Leírás:

Ne ijedjetek meg, nem történt semmi baj - nem szakadt vége a "kétezres hétnek", mindössze arról van szó, amit már be is ígértem: a múlt heti kényszerszünet után ismét érkezik az IKJ az oldalra. (A kétezres hét ugye jövő szombatig tart majd, s utána újból a szokásos menetrendhez térünk vissza...) 


Azért Csaplár Vilmos tud valamit, hiszen az előző, kissé sok névvel, fogalommal és irányzattal operáló fejezet után egy kifejezetten laza, magyarázatot nem nagyon igénylő passzussal folytatja művét. 

Ezúttal Kádár János magánéletébe nyerhetünk bepillantást: megtudhatjuk például, hogy Kádár nagyon szereti a grenadir marsot, de jobban szereti, ha a szocialista hazafiság haladó hagyományai nevében inkább káposztás tésztának hívják - bár a jó pörköltfélét és a kisfröccsöt becsüli a legtöbbre. 

Megtudhatjuk aztán, hogy Kádár elvtárs kiállhatatlanul bánik a feleségével, Kádárné elvtársnő született Tamáska Máriával, és, hogy néha-néha ellátogat Wimmer Irénhez is (természetesen kitalált személy) akivel fiatalkorában, esernyőgyári szakmunkásként igen bensőséges kapcsolatot ápolt, de ma már csak ebédelni jár át hozzá időnként, meg csevegni egy jót - úgy negyed évszázadonként.

Aztán Kádár János álruhába is bújik, hogy ismét megnézze, hogy él a nép, és egy kisvendéglőben meg is ebédel, anélkül, hogy bárki tudná, hogy ki is ő valójában. Búcsúzóul a panaszkönyvbe Mátyás király példáját követve még be is írja:


"Itt jártam. Ettem egy jó marhapörköltet tarhonyával, finom vegyes vágottat is kaptam hozzá két kisfröccsel. A kiszolgálás barátságos volt. 
Aláírás: 


Kádár János 
A Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára"

Szóval ilyesmiket érdemes várni a mostani, könnyedebb hangú részlettől, ami olyannyira laza, hogy még jegyzeteket sem kell mellékelnem hozzá, anélkül is tökéletesen befogadható még akár tripoliszi (ld. a november 11-i írásomat) intellektussal is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése