2011. április 20., szerda

Április 20. - Rosemary gyermeke


Témakör: Film
Idő: 1968
Stílus: Kultuszhorrorként szokták emlegetni...
Fíling: ...pedig sokkal komplexebb film


Leírás: 

Kultuszhorrorként szokták emlegetni, pedig sokkal több  annál és lényegesen komplexebb film Roman Polansky Rosemary gyermeke c. 1968-as alkotása. Egy egész képmutató társadalomról szól, ahol nem mondanak el senkinek semmit, ahol egy fiatal lány, pláne, ha anya, s pláne szülés előtt, amikor a legkiszolgáltatottabb, tökéletesen egyedül van és abszolúte csak magára hagyatkozhat minden döntésében. 

Aki olvasta Ira Levin könyvét, az még jobban vágja, hiszen ott sokkal inkább egyes szám első személyben találkozunk a főkarakter, Rosemary történetével, hogy erről van itt szó elsősorban. Merthogy a történet a következő: Rosemary, a címszereplő és férje, Guy új lakásba költöznek. A helyről ugyan csak rosszat és baljós legendákat hallani, a fiatal párt még sem érdekli a dolog. Beköltöznek és megkezdik a közös dolgaik tervezgetését.

Aggodalomra egyelőre semmi sem adhat okot. Két  középkorú szomszédjuk jó arcnak tűnik. De aztán előbb arra lesznek figyelmesek, hogy furcsa hangok szűrődnek át a szomszédból, majd pedig Guy mind gyakrabban marad el náluk.


Végül Rosemary egy kőkemény álomba csöppen, amelyben megerőszakolja egy bestia, amit a hasán található karmolásnyomok is nagyban igazolni látszanak. Próbál is hangot adni érzéseinek de senki sem figyel oda erre, megnyugtatják vagy egyszerűen nem is foglalkoznak erre vonatkozó észrevételeivel, így ő is elhiszi, hogy nem történt semmi.

De a különös jelek nem maradnak abba, ráadásul az, hogy terhes lesz, mindinkább nyugtalanító fejelményeket hoz magával...

Rosemary története elsősorban a környezetének teljes mértékben kiszolgáltatott nő története, egy pszichohorror, amelyben egy ember tökéletesen tehetetlenül vergődik a hozzá közel állók által szőt sűrű hálóban, mert gondolni sem mer olyan megoldásra, hogy kilépjen a saját életéből, csak amikor már túl késő...(ebben a tekintetben akár még feminista programfilm is lehetne, hiszen ha R "öntudatosabb" lenne, biztosan könnyebben merne lépni az ügyben...)

Úgy tűnik, hogy egy összeesküvés áldozata és mindenki ellene van ebben a játszmában, csak magára számíthat - de ő maga kevés ahhoz, hogy megszabaduljon a ránehezedő nyomástól. Csupán lázadni tud - pl. úgy, hogy levágja haját. Ez utóbbi egyébként a főszereplő, Mia Farrow védjegyévé vált később.

A hatvanas-hetvenes évek legendás szinésznőjének partnere ebben a filmben a hatvanas-hetvenes évek egyik legendás rendezője, John Cassavetes, a film pedig csillagos ötös, a megosztó és nehezen értelmezhető vég ellenére is.

Ha ez nem pszichedelikus - igaz, nem felemelő, hanem éppenséggel nyomasztó - élmény, akkor nem tudom, hogy micsoda az?

És mi lehetne formabontóbb, mint ez a trailer?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése