Témakör: Music
Idő: 1981
Stílus: "Nem akarom elvenni a kedvedet, de a rock and roll a mi zenénk nem lehet!"
Fíling: "...Megváltozhat mégis ez az állapot, ha mindannyian kinyitjuk a gázcsapot!"
Leírás:
"Nukleáris béke / Erotikus háború..." - énekelte a Kontroll Csoport 1983-ban. Meg azt is, hogy: "Egy hang a rádióból felolvassa a híreket / Egy hang a rádióból elhallgatja a tényeket..." A dal tehát, amelyben ezek az egyébként rendkívül kemény mondatok elhangzottak, 1983-as keltezésű, s éppen ezért érdekes, hogy szinte szóról szóra érvényes minden mondata a három évvel későbbi csernobili atomenergia-katasztrófa szovjet szférabeli sajtóvisszhangjára. Mint ismeretes, a tragikus horderejű világesemény utóhatásaira egy svéd atomerőműben figyeltek fel először, mert a szovjetek elhallgatták a - mind a mai napig nem tudjuk egyébként, mennyire - súlyos ökológiai kataklizma tényeit. "Egy hang a rádióból elhallgatja a tényeket..." - 2011-ben, Fukusima ügyében is, hiszen hetekkel később derül ki, hogy még Csernobilnál is súlyosabb eseményről van szó. Csernobil a létező államszocializmusok bukását hozta magával Európában. Vajon Fukusima mire lesz képes?
Annál is inkább időszerűek ezek a nyugtalanító gondolatok, mert ma, azaz 2011. április 26-án emlékezünk arra, hogy 25 éve egy atomreaktor meghibásodása elindította azt a bizonyos lavinát. Így talán már érthető, hogy miért ezzel az okfejtéssel kezdtem a Kontroll Csoport, a rendkívüli első vonalbeli magyar underground-zenekar ritkaságait felvonultató, egyébiránt két részes válogatásunk első fejezetét.
A KCS-t a nyolcvanas évek elejének hazai underground-aranykora hívta életre, vagyis egy olyan időszak, amikor, és ez bátran állítható, a világ élvonalát képviseltük a kultúrában, mégpedig ezen a bizonyos vonalon. A punk-, az avantgarde, a new wawe és egyéb irányzatok jegyében fejüket felütő zenekarok nem csak, hogy világszínvonalon csinálták, amit csináltak, de még teljesen egyedit is alkottak. Olyan zenét műveltek, olyan hangulattal, szövegvilággal és látásmóddal, amilyet azelőtt sehol.
Igaz volt ez ugyan még két másik keleti tömbbéli államra, az NDK-ra és Jugoszláviára is, ám egyik országban sem tudtak olyan mennyiségben és minőségben egyedi dolgokat összehozni, mint idehaza.
Na, ennek a stílusnak az első vonalát jellemzi jól többek között a Kontroll Csoport neve, amely frontembereinek, Bárdos Deák Ágnesnek, Müller Péternek és Menyhárt Jenőnek ez jelentette azt a zenei és szellemi alapot, amelyet később a saját zenekaraikban még továbbvittek. BDÁ ugye a Kampec Doloresben, majd az Ági és a Fiúk nevezetű formációban, Müller az URH-ban, majd a Sziámiban, Menyhárt pedig az Európai Kiadóban.
Ezeket a zenéket és zenészeket mind összeköti valamilyen sajátosan cinikus és kiábrándult látásmód, amellyel saját korukat, közegüket, életüket és legelsősorban is az államszoci establishment-et látták és láttatták, plusz egy sajátos szemüveg, amelyet többet ér kipróbálni, mint beszélni róla.
Mi pedig most pontosan ezt tesszük, méghozzá a szcéna hazai eredetének forrásvidéke körül kutakodva.
Az első alkalommal az Ős-Kontroll, azaz a társulás 1981-es első formációjának négy dala következik, köztük igazi ritkaságok, amelyeket nem nagyon lehetett hallani eleddig, pedig rendkívül erőteljes darabokról van szó...
Brutális megjelenítő erő, sivár életérzés, viszont óriási tapasztalati és szellemi erő sugárzik ezekből, nem is beszélve a zene, a szöveg (amelyek akár iskolában oktatható költeményekként is megállnák a helyüket) illetve a tartalom tökéletes egységéről...
Nem akarom elvenni a kedvedet...
A KCS-t a nyolcvanas évek elejének hazai underground-aranykora hívta életre, vagyis egy olyan időszak, amikor, és ez bátran állítható, a világ élvonalát képviseltük a kultúrában, mégpedig ezen a bizonyos vonalon. A punk-, az avantgarde, a new wawe és egyéb irányzatok jegyében fejüket felütő zenekarok nem csak, hogy világszínvonalon csinálták, amit csináltak, de még teljesen egyedit is alkottak. Olyan zenét műveltek, olyan hangulattal, szövegvilággal és látásmóddal, amilyet azelőtt sehol.
Igaz volt ez ugyan még két másik keleti tömbbéli államra, az NDK-ra és Jugoszláviára is, ám egyik országban sem tudtak olyan mennyiségben és minőségben egyedi dolgokat összehozni, mint idehaza.
Na, ennek a stílusnak az első vonalát jellemzi jól többek között a Kontroll Csoport neve, amely frontembereinek, Bárdos Deák Ágnesnek, Müller Péternek és Menyhárt Jenőnek ez jelentette azt a zenei és szellemi alapot, amelyet később a saját zenekaraikban még továbbvittek. BDÁ ugye a Kampec Doloresben, majd az Ági és a Fiúk nevezetű formációban, Müller az URH-ban, majd a Sziámiban, Menyhárt pedig az Európai Kiadóban.
Ezeket a zenéket és zenészeket mind összeköti valamilyen sajátosan cinikus és kiábrándult látásmód, amellyel saját korukat, közegüket, életüket és legelsősorban is az államszoci establishment-et látták és láttatták, plusz egy sajátos szemüveg, amelyet többet ér kipróbálni, mint beszélni róla.
Mi pedig most pontosan ezt tesszük, méghozzá a szcéna hazai eredetének forrásvidéke körül kutakodva.
Az első alkalommal az Ős-Kontroll, azaz a társulás 1981-es első formációjának négy dala következik, köztük igazi ritkaságok, amelyeket nem nagyon lehetett hallani eleddig, pedig rendkívül erőteljes darabokról van szó...
Brutális megjelenítő erő, sivár életérzés, viszont óriási tapasztalati és szellemi erő sugárzik ezekből, nem is beszélve a zene, a szöveg (amelyek akár iskolában oktatható költeményekként is megállnák a helyüket) illetve a tartalom tökéletes egységéről...
Nem akarom elvenni a kedvedet...
Ez a szám maga a punk életérzés...
Olyan próféták énekelhetik csak ezt a dalt, akik tudják, hogy nincs más út, csak a nehezebb. A disszonánsabb hangzásvilág és a vakmerőbb szövegek által kikövezett, sötét tájon át vezető, amelyet még akkor is vállalni kell, ha a rövidlátó rendszer, amelyben élni vagyunk kénytelenek, nem tűrheti annak a tizedét sem, amit az általunk művelt történetből még a világ bármely más táján elviselnének...
A hangminőség rossz, ezért a szöveget mellékeltem - helye: a videó alatti kis "lenyitható fülben"...
Rendőr
"Ezt a dalt egy olyan fiú írta, aki ma már börtönben ül. A védelem nem tudta mentségéül felhozni a rossz családi körülményeket, mert nem volt családja. Nem tudott szociális problémákra hivatkozni, mivel a fiú sehol nem dolgozott. Ráadásul az áldozat, akire megpróbálta rákényszeríteni szerelmét, felelős beosztásban dolgozó, értelmiségi szülők gyermeke volt." - ezt a dalt bevezető narratív szöveget (a rossz hangminőség miatt a szöveg szintén megtalálható a videó alatti "fülben") Bárdos Deák Ágnes mondja bele halkan az 1981-es éterbe...
Milyen kőkemény szavak ezek egy igencsak létező szocializmus rendvédelmi szerveivel szemben, egy olyan Magyarországon, ahol a rendőri foglalkozásnak szinte a legnagyobb "becsülete" van (vagyis az átlagemberek legjobban félnek tőle, ezért "kussolnak, mint szar a fűben" - Esterházy Péter - ha megjelenik valahol egy közülük), szemben sok minden mással...
"Kerülöm a munkát / Utálom a rendőrt! // Utálom a munkát / Kerülöm a rendőrt" - talán még én sem tudom elképzelni, mert nem éltem még akkor, hogy milyen kőkeményen hangozhattak ezek az egyébként punk-ihletettségű sorok (közismerten ez a két dolog a legnagyobb ellenség, amit egy punk csak el tud képzelni), amelyek a Magyar Népköztársaság rendvédelmi szervei ellen nyílt izgatást jelentenek és elvileg szabadságvesztéssel is bűntethetők lettek volna.
Az együttes tagjai tényleg csak a csodának - vagy annak, hogy csak eleinte játszották ezt a számot és akkor sem túl sokszor - köszönhették, hogy nem kerültek be a "félelem házába", amelyről egyébként szintén dalt írtak - méghozzá az egyik legismertebb opuszukat...
Johnny Rotten
Johnny Rotten
"Sohasem lehetett valamikor / Rock and Roll nélküle / Igazi csoda volt az amikor / Little Richard énekelt..." - dalolta Szörényi Levente a hatvanas évek végén, már-már nosztalgikusan visszatekintve az előző évtized zenei forradalmára.
A nyolcvanas évek elején Szörényiék már nem éppen a muzsika terén megmutatkozó hazai progresszió képviselői - kiváló dalokat írnak még a következő esztendőkben is, de az élvonalt, az újat, az előörsöt már régen nem ők, azaz nem az ekkor már csak "nagy generáció"-nak ("már nem nagy szenzáció" - Komár László) nevezett korábbi élcsapat képviseli, mert nem nekik adatott meg a radikálisan újat teremtés lehetősége.
A punk-on, underground-on és new wawe-en iskolázott új zenei generáció radikálisan új alapállásának himnusza ez a dal, amely Johnny Rottent, a punk egyik ikonná nemesült (vagy silányult?) figuráját élteti - "fekete kezek és fekete arc" - "műanyag kezek és műanyag arc" (talán ez utóbbi már nem kicsit ironikusan utal az énekes túlságosan populáris szerepkörére) - ez a különbség a hatvanas és nyolcvanas esztendők nagy generációja között.
Mik ezek a csúnya foltok rajtam...
A nyolcvanas évek elején Szörényiék már nem éppen a muzsika terén megmutatkozó hazai progresszió képviselői - kiváló dalokat írnak még a következő esztendőkben is, de az élvonalt, az újat, az előörsöt már régen nem ők, azaz nem az ekkor már csak "nagy generáció"-nak ("már nem nagy szenzáció" - Komár László) nevezett korábbi élcsapat képviseli, mert nem nekik adatott meg a radikálisan újat teremtés lehetősége.
A punk-on, underground-on és new wawe-en iskolázott új zenei generáció radikálisan új alapállásának himnusza ez a dal, amely Johnny Rottent, a punk egyik ikonná nemesült (vagy silányult?) figuráját élteti - "fekete kezek és fekete arc" - "műanyag kezek és műanyag arc" (talán ez utóbbi már nem kicsit ironikusan utal az énekes túlságosan populáris szerepkörére) - ez a különbség a hatvanas és nyolcvanas esztendők nagy generációja között.
Mik ezek a csúnya foltok rajtam...
Persze a Kontroll nem csak rendszerkritikus trackeket írt. Voltak az élet tök hétköznapi dolgait is furcsa neon-színekben láttató dalai az együttesnek. Ez is ezek közül való - "Az arcom és az agyam egyaránt barázdált dolgok / Ha mind a kettő aktív nem lehetek igazán boldog..."
Ha van KCS szám, ami nem szorul magyarázatra, mert csak elvesz a lényegéből mindenfajta magyarázkodás, akkor ez az. (Nyugalom, a korabeli Bizottság zenekar egész életműve ilyen volt... :) )
Meg, azt hiszem, ha idáig eljutottál, már nem is lesz szűkség túl sok magyarázkodásra...
A Kontroll Csoport (ha másképp, nem, akkor ezen a poszton keresztül) megtalált téged és szombaton vendégem vagy a folytatásra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése