Témakör: Music
Idő: 1982-1984 között
Stílus: Trabant (C)
Fíling: Sic! Ilyen egyszerűen!
Leírás:
Szinte minden más előadótól az önteltség biztos jelének vélném az ilyen megnyilatkozásokat, de Marietta úgy tud rácsodálkozni mindenre, mintha most látná először. A saját zenéjére is, ha épp arról van szó.
Talán benne is csak mostanában tudatosult igazán, hogy, amit a Trabant csinált annak idején, az valóban művészet volt, mégpedig a javából. Értéke elsősorban abban kereshető, hogy soha nem használtak egyetlen egy establishment-ellenes sort sem, ami pedig a kortárs környezet underground zenét művelőinek túlnyomó többsége esetében egyáltalán nem volt így.
Az ő életművük viszont nem erről szólt - nagyon nem erről. A Trabant elvont, szürreális, néha nehezen értelmezhető képekben sem szegény, ám legtöbbször mégis nagyon könnyen befogadható versszakokba szedte az élet nagyobb és apróbb dolgait. De nem kell nagy horderejű dolgokra számítani: otthonos, természetes, hétköznapi muzsika ezt. Ezért olyan különleges a hatás, amit ez a zene kelt, meg talán még Méhes Marietta éppen képzetlensége miatt figyelmet érdemlő egyszerű énekhangja okán is.
A magyar kultúra unikumai ezek a jelenségek: éppen azért vagyok baromi vidám, ugyanis olyasmit oszthatok meg ma is veletek a műveik közül (és osztott meg e muzsikák formájában youtube-os csatornám úgy egy hónapja), amit eddig nem sokan hallhattak. A Trabant egy - nem tudni, pontosan mikor, de vmikor a grúp 1982 és 1984 közötti rövid fennállása idején keletkezett - mátyásföldi demójáról következik egy - két dalt és egy különleges instrumentális kompozíciót magába foglaló - részlet.
A hangminőség lehetne talán kicsit jobb is, de a hangulat mágikusan egyszerű és abszolút organikus. Mert ami igazán egyszerű, az mágikus csak igazán.
És nekem úgy tűnik, hogy a Marietta is tudja ezt. Talán pont ezen lepődött meg az idézett interjúban is.
Ez egy módszeres
Ez itt a Trabant - Méhes Marietta énekhangja nélkül. A rejtélyes című, négy perces dolog valamiféle kadencia vagy etüd csupán. Pihenés két dal, átvezetés két zenei blokk között. Ennyi. Egy üvegcserép a nyolcvanas évekből...
Porrá törve (Ez lett a vége)
Lényegesen ismertebb ez a darab, mely számomra is meglepő módon még nem szerepelt egyik videómegosztón sem. A felvétel különlegessége más koncertverziókhoz képest, hogy kapott egy furcsa, háromnegyed-perces tangóharmónikás intrót. A különleges indítás után meg hamar rájöhetünk, hogy a szám megint csak nem szól másról, mint a szexről...
Örök téma - ha nekem nem hiszitek, csekkoljátok a szöveget itt. - Egyébként a lyrics nagyon magas igénnyel lett összerakva ("ráfaragtál faragatlan, kéne egy kis hely az agyban...") - tegyük hozzá elismerő műértői bólogatással... :)
Rövid séta (gyorsabb verzió)
Igen, a Rövid séta a végtelenbe c. számmal telve a tube. Elég csak rákeresni, és meglátjátok...
Ám szomorúan tapasztaltam már egy-két évvel ezelőtt is, hogy az a verzió, amellyel én rendelkezem, nem lelhető fel sehol. Az ominózus opusz az elterjedtebb változattal szemben gyorsabb, pergőbb ritmussal bír és sokkal kellemesebb a hangzásvilága. Dinamikusabb, gyorsabb (mégis Trabantosan sodródó és passzív) vágtatás a végzet felé.
A finoman és szolídan (nem pedig rapszodikusan vagy kétségbeesetten) szuicid dal az egyik kedvenc Trabant-számom gyerekkorom óta, amikor is először hallottam és azóta meg sem voltam hajlandó hallgatni végig a lassabb változatot, annyival erősebbnek éreztem a gyorsat.
Nos, nagy örömömre szolgált, mikor végre sikerült megtalálni a - sajnos nem pont azt, ami nekem kell, mert annak az elején egy két és fél perces, rézfúvós-szólamokat is tartalmazó intro van - de egy ahhoz hasonlóan pergőbb ritmusú mátyásföldi "Rövid séta"-demót.
A dalban tessék elmerülni, mert érdemes, a szöveg pedig - még az előzőnél is összeszedettebb - itten olvasható...
Talán benne is csak mostanában tudatosult igazán, hogy, amit a Trabant csinált annak idején, az valóban művészet volt, mégpedig a javából. Értéke elsősorban abban kereshető, hogy soha nem használtak egyetlen egy establishment-ellenes sort sem, ami pedig a kortárs környezet underground zenét művelőinek túlnyomó többsége esetében egyáltalán nem volt így.
Az ő életművük viszont nem erről szólt - nagyon nem erről. A Trabant elvont, szürreális, néha nehezen értelmezhető képekben sem szegény, ám legtöbbször mégis nagyon könnyen befogadható versszakokba szedte az élet nagyobb és apróbb dolgait. De nem kell nagy horderejű dolgokra számítani: otthonos, természetes, hétköznapi muzsika ezt. Ezért olyan különleges a hatás, amit ez a zene kelt, meg talán még Méhes Marietta éppen képzetlensége miatt figyelmet érdemlő egyszerű énekhangja okán is.
A magyar kultúra unikumai ezek a jelenségek: éppen azért vagyok baromi vidám, ugyanis olyasmit oszthatok meg ma is veletek a műveik közül (és osztott meg e muzsikák formájában youtube-os csatornám úgy egy hónapja), amit eddig nem sokan hallhattak. A Trabant egy - nem tudni, pontosan mikor, de vmikor a grúp 1982 és 1984 közötti rövid fennállása idején keletkezett - mátyásföldi demójáról következik egy - két dalt és egy különleges instrumentális kompozíciót magába foglaló - részlet.
A hangminőség lehetne talán kicsit jobb is, de a hangulat mágikusan egyszerű és abszolút organikus. Mert ami igazán egyszerű, az mágikus csak igazán.
És nekem úgy tűnik, hogy a Marietta is tudja ezt. Talán pont ezen lepődött meg az idézett interjúban is.
Ez egy módszeres
Ez itt a Trabant - Méhes Marietta énekhangja nélkül. A rejtélyes című, négy perces dolog valamiféle kadencia vagy etüd csupán. Pihenés két dal, átvezetés két zenei blokk között. Ennyi. Egy üvegcserép a nyolcvanas évekből...
Porrá törve (Ez lett a vége)
Lényegesen ismertebb ez a darab, mely számomra is meglepő módon még nem szerepelt egyik videómegosztón sem. A felvétel különlegessége más koncertverziókhoz képest, hogy kapott egy furcsa, háromnegyed-perces tangóharmónikás intrót. A különleges indítás után meg hamar rájöhetünk, hogy a szám megint csak nem szól másról, mint a szexről...
Örök téma - ha nekem nem hiszitek, csekkoljátok a szöveget itt. - Egyébként a lyrics nagyon magas igénnyel lett összerakva ("ráfaragtál faragatlan, kéne egy kis hely az agyban...") - tegyük hozzá elismerő műértői bólogatással... :)
Rövid séta (gyorsabb verzió)
Igen, a Rövid séta a végtelenbe c. számmal telve a tube. Elég csak rákeresni, és meglátjátok...
Ám szomorúan tapasztaltam már egy-két évvel ezelőtt is, hogy az a verzió, amellyel én rendelkezem, nem lelhető fel sehol. Az ominózus opusz az elterjedtebb változattal szemben gyorsabb, pergőbb ritmussal bír és sokkal kellemesebb a hangzásvilága. Dinamikusabb, gyorsabb (mégis Trabantosan sodródó és passzív) vágtatás a végzet felé.
A finoman és szolídan (nem pedig rapszodikusan vagy kétségbeesetten) szuicid dal az egyik kedvenc Trabant-számom gyerekkorom óta, amikor is először hallottam és azóta meg sem voltam hajlandó hallgatni végig a lassabb változatot, annyival erősebbnek éreztem a gyorsat.
Nos, nagy örömömre szolgált, mikor végre sikerült megtalálni a - sajnos nem pont azt, ami nekem kell, mert annak az elején egy két és fél perces, rézfúvós-szólamokat is tartalmazó intro van - de egy ahhoz hasonlóan pergőbb ritmusú mátyásföldi "Rövid séta"-demót.
A dalban tessék elmerülni, mert érdemes, a szöveg pedig - még az előzőnél is összeszedettebb - itten olvasható...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése