Idő: Late 80's - early 90's
Stílus: Teen pop
Fíling: Majdnem végső búcsú...
Leírás:
Miután annak rendje és módja szerint bevizsgáltam Robin Sparkles két music video-ját, újabban, mielőtt lezárnám ezt a történetet, megpróbálom úgymond, ahogy a történészek mondanák, "kortörténeti szövegkörnyezetbe" helyezni az egészet, azaz, bemutatni, hogy milyen is az a kanadai szórakoztatóipar, amely kitermelte volna őt, ha létezett volna valaha. Nos, az utolsó előtti RS-anyagunkhoz nagyon szerettem volna találni egy olyan kanadai énekesnőt, akinek a karrierje, a stílusa, a megjelenése vagy akármije egy kicsit is hasonlítható a HIMYM hősnőjéhez, - de egyszerűen képtelenség volt (ez azért is lehet így, mert az illető perelt volna miatta, az biztos).
Sőt, jobbat mondok: kanadai énekesnővel sem sokkal találkoztam ezekből az időkből.
Viszont arra a megállapításra mindenképpen el tudtam jutni, hogy a kor "helyi" teen pop-jának kb. annyi köze volt a sorozatban előforduló, az ország népéhez kapcsolódó (egyébként kétségtelenül vicces) előítéletekhez, mint a szezonnak a fazonhoz.
És, hogy még emeljük a tétet, azt is hozzátenném, hogy a korszak ottani előadói nem csak, hogy lépést tartottak a korral, de néhol egész jó dolgokat is összedobtak.
Bizony, azt kell, hogy mondjam, hogy erényeiben (és mellesleg hibáiban) is, Kanada abszolút tudta a nyolcvanas évek ritmusát produkálni és egyáltalán nem igaz, hogy 1986 csak 1993-ban jutott el oda, ahogy Robin megjegyezte a Let's Go to the Mall kapcsán...
Egy szó, mint száz, a most következő prezentációm célja mindösszesen csak annyi, hogy bebizonyítsam: RS nemcsak a korszak amerikai vagy európai előadói mellett mutatott volna furcsán, de Kanadában is kinézték volna...
Because Canada's 80's rhytmic was realy cool...
Viszont arra a megállapításra mindenképpen el tudtam jutni, hogy a kor "helyi" teen pop-jának kb. annyi köze volt a sorozatban előforduló, az ország népéhez kapcsolódó (egyébként kétségtelenül vicces) előítéletekhez, mint a szezonnak a fazonhoz.
És, hogy még emeljük a tétet, azt is hozzátenném, hogy a korszak ottani előadói nem csak, hogy lépést tartottak a korral, de néhol egész jó dolgokat is összedobtak.
Bizony, azt kell, hogy mondjam, hogy erényeiben (és mellesleg hibáiban) is, Kanada abszolút tudta a nyolcvanas évek ritmusát produkálni és egyáltalán nem igaz, hogy 1986 csak 1993-ban jutott el oda, ahogy Robin megjegyezte a Let's Go to the Mall kapcsán...
Egy szó, mint száz, a most következő prezentációm célja mindösszesen csak annyi, hogy bebizonyítsam: RS nemcsak a korszak amerikai vagy európai előadói mellett mutatott volna furcsán, de Kanadában is kinézték volna...
Because Canada's 80's rhytmic was realy cool...
4. Honeymoon Suite - Once again (1988)
Nem értem a kanadaiakat...
Megcsinálnak egy ilyen országimázsreklámot és aztán tök általános dolgokat raknak bele (a hód, az egy büszke állat, mi vagyunk a legjobbak hokiban a világon stb.), ahelyet, hogy olyanokat is nyomatnának, mint pl. "büszke vagyok a Honeymoon Suite-ra, Brian Adams-re, Celine Dion-ra, no és Alanis Morisette-re..."
Nem értem a kanadaiakat...Megcsinálnak egy ilyen országimázsreklámot és aztán tök általános dolgokat raknak bele (a hód, az egy büszke állat, mi vagyunk a legjobbak hokiban a világon stb.), ahelyet, hogy olyanokat is nyomatnának, mint pl. "büszke vagyok a Honeymoon Suite-ra, Brian Adams-re, Celine Dion-ra, no és Alanis Morisette-re..."
Igen, igen - ők mind abszolút az időszakot képviselik, mind kanadaiak és csodálkozom, hogy ezért bárki oltogatja őket (pl. a HIMYM egyik részében szegény Brian Adams óriási off-sortüzet kap).
Na mindegy, egy szó mint száz, most éppen a Honeymoon Suite van terítéken közülük...
Egyszer már esett szó róluk, hiszen az énekesük, bizonyos szemszögből és bizonyos megvilágításban, valamint sminkkel kiköpött Dawson, vagyis Simon (vagyis ugye a Dawson's creek címszereplője, aki Robin expasiját játssza a sorozatban).
Persze tud ő egészen másképpen is kinézni, amiről az embeddelt videó is tanúskodik majd.
Egyébként pedig a Honeymoon Suit-ot szvsz senki nem szólhatja le, hiszen, bár lehet nem szeretni ezt a műfajt (hogy ne lehetne!), de hogy lépést tartottak a korral, azt senki sem firtathatja.
5. Glass Tiger - Someday (1987)
Üvegtigris?
LOL - miért is ne...
Gondolhatták az együttes névadói nem sejtvén még, hogy egyszer majd ez a szó a világ egy másik részén egészen mást fog jelenteni...
Nade félre a tréfával - főleg, hogy elég vicces ez a klip önmagában is...
Hiszen gondoljuk meg - az együttes énekese Alan Frew rózsaszín pólóban, nagy hajjal és - jó, hát ez mondjuk adottságok kérdése, de azért mégiscsak - meglehetősen furcsa képpel (nagyon emlékeztet valakire és ha rájövök ki az, felnyomom pótlásképpen), a kanadai hadsereg sapkájában énekli ezt a dalt.
Az is igaz viszont, hogy ezt leszámítva abszolút rendben van a dolog. Átlag fölé nem emelkedik (bár ez volt a nyolcvanas évek egyik legnagyobb kanadai slágere - és ilyenkor azért mélázzunk el csöndben azon, hogy mennyivel több és jobb jutott nekünk, magyaroknak) - de ez talán nem is baj, hiszen ez esetben sem beszélünk a zene meghódíthatatlan csúcsairól.
Amúgy is csak azért hoztam most őket példaként, hogy lám, szó sincs róla, hogy Kanada bármiben is lemaradt volna az élbolytól...
LOL - miért is ne...
Gondolhatták az együttes névadói nem sejtvén még, hogy egyszer majd ez a szó a világ egy másik részén egészen mást fog jelenteni...
Nade félre a tréfával - főleg, hogy elég vicces ez a klip önmagában is...
Hiszen gondoljuk meg - az együttes énekese Alan Frew rózsaszín pólóban, nagy hajjal és - jó, hát ez mondjuk adottságok kérdése, de azért mégiscsak - meglehetősen furcsa képpel (nagyon emlékeztet valakire és ha rájövök ki az, felnyomom pótlásképpen), a kanadai hadsereg sapkájában énekli ezt a dalt.
Az is igaz viszont, hogy ezt leszámítva abszolút rendben van a dolog. Átlag fölé nem emelkedik (bár ez volt a nyolcvanas évek egyik legnagyobb kanadai slágere - és ilyenkor azért mélázzunk el csöndben azon, hogy mennyivel több és jobb jutott nekünk, magyaroknak) - de ez talán nem is baj, hiszen ez esetben sem beszélünk a zene meghódíthatatlan csúcsairól.
Amúgy is csak azért hoztam most őket példaként, hogy lám, szó sincs róla, hogy Kanada bármiben is lemaradt volna az élbolytól...
6. Platinum Blonde - Crying Over You (1985)
Amikor olvastam ennek a zenekarnak a nevét, a poszt megírását megelőző kutatómunka során, mi tagadás, elég jót nevettem rajta, hogy egy kőkemény csajbanda helyett néhol elképesztően visszataszító módon beszőkített hajú fiúkat kapok...
Igaz, ezek a srácok kicsit "mások", nade ezzel sincs semmi baj, hiszen ez a dolog sem nélkülözi éppen a cool-ságot.
Hangulatos a szám, a klip pedig tele van erővel és a nyolcvanas évek jellegzetes, látványos elegáns glam kelléktárának különböző darabjaival.
És ezt is kanadaiak csinálták...
Ugye kezditek elfelejteni a HIMYM-es meg South Park-os sztereotípiákat?
Remélem is! :D
Amikor olvastam ennek a zenekarnak a nevét, a poszt megírását megelőző kutatómunka során, mi tagadás, elég jót nevettem rajta, hogy egy kőkemény csajbanda helyett néhol elképesztően visszataszító módon beszőkített hajú fiúkat kapok...Igaz, ezek a srácok kicsit "mások", nade ezzel sincs semmi baj, hiszen ez a dolog sem nélkülözi éppen a cool-ságot.
Hangulatos a szám, a klip pedig tele van erővel és a nyolcvanas évek jellegzetes, látványos elegáns glam kelléktárának különböző darabjaival.
És ezt is kanadaiak csinálták...
Ugye kezditek elfelejteni a HIMYM-es meg South Park-os sztereotípiákat?
Remélem is! :D
7. Alanis Morisette - Feel Your Love (1991)
Oups!
Ki köthetne ebbe bele, nem igaz?
Hiszen ez az egész csupa power, pop, sex és Alanis Morisette...
Bizony, ő is kanadai - ha ez valakinek kimaradt volna, most pótolhatja.
Jó persze, tudom, hogy származását tekintve messze nem az, de azt azért hozzátenném, hogy ha etnikai szempontokba belemegyünk, akkor egyértelműen az indiánok a győztesek, szóval ezt inkább hagyjuk.
A lényeg az, hogy ez a cucc rettentően cool, abszolút zenei élvonal. Nyilván rakhattam volna be ilyen hivatkozással Brian Adams- vagy Celine Dion-számokat is, csak azokkal az van, hogy abszolút közismertek, így elég hivatkoznom ezekre az előadókra, hogy tudatosodjon bennetek, hogy azért Kanada adott ezt-azt a világnak ekkorisban is.
Pl. Alanist...
Alanist, aki 1991-ben abszolút az élvonalat képviselte...
Méghogy a 80-as évek 1993-ban ért Kanadába?!
Ugye, most már eléggé hihetetlennek hat ez a megjegyzés...
Persze attól még, hogy ez nem igaz, RS nagyon jó stílusparódia. Csak éppen nem árt, ha tisztában vagyunk a valós erőviszonyokkal.
Legalább annyira, mint amennyire egyértelmű választ fogunk majd tudni adni jövő heti, utolsó fejezetünkben (a következő szombati rovatunk még legyen titok) arra a lassan már-már szakállasnak ható kérdésre: Who are you, Robin Sparkles?
Oups! Ki köthetne ebbe bele, nem igaz?
Hiszen ez az egész csupa power, pop, sex és Alanis Morisette...
Bizony, ő is kanadai - ha ez valakinek kimaradt volna, most pótolhatja.
Jó persze, tudom, hogy származását tekintve messze nem az, de azt azért hozzátenném, hogy ha etnikai szempontokba belemegyünk, akkor egyértelműen az indiánok a győztesek, szóval ezt inkább hagyjuk.
A lényeg az, hogy ez a cucc rettentően cool, abszolút zenei élvonal. Nyilván rakhattam volna be ilyen hivatkozással Brian Adams- vagy Celine Dion-számokat is, csak azokkal az van, hogy abszolút közismertek, így elég hivatkoznom ezekre az előadókra, hogy tudatosodjon bennetek, hogy azért Kanada adott ezt-azt a világnak ekkorisban is.
Pl. Alanist...
Alanist, aki 1991-ben abszolút az élvonalat képviselte...
Méghogy a 80-as évek 1993-ban ért Kanadába?!
Ugye, most már eléggé hihetetlennek hat ez a megjegyzés...
Persze attól még, hogy ez nem igaz, RS nagyon jó stílusparódia. Csak éppen nem árt, ha tisztában vagyunk a valós erőviszonyokkal.
Legalább annyira, mint amennyire egyértelmű választ fogunk majd tudni adni jövő heti, utolsó fejezetünkben (a következő szombati rovatunk még legyen titok) arra a lassan már-már szakállasnak ható kérdésre: Who are you, Robin Sparkles?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése