Március 24. - Pár friss témába vágó megosztás 1987 környékéről

BTémakör: Music

Idő: 80's

Stílus: Pop

Fíling: Huh, mikor fogok végre kiszeretni az 80's-ből?

Leírás:

Mármint a blogom youtube-os csatornámé (http://www.youtube.com/user/Dailyretro#p/u - még mindig)...

Mert hát mostanában feltorlódott néhány lelkes megosztásom, amihez egyelőre nem készült bejegyzés. Nos, ezek nem csak a nyolcvanas évek tárgykörében történtek, így a jövőben még be kell hoznom magam egy-két szinten ilyen tekintetben - de sebaj, dolgozom az ügyön!

Most például mindjárt öt megosztással támadok, szimultán, váratlanul és lehengerlően.
 

Mert ezek lehengerlő zenék!

Két Eighth Wonder, egy Kim Wilde és két Lee Aaron a mai képlet...

És mind az öt dal nagyon nagy mértékben illeni fog a tavaszi napsütéshez és a nyomán támadt hangulatomhoz, arról nem is beszélve, hogy mellesleg mindegyik felvétel 1987-ből való (ami nem csak azért volt remek év, mert ontotta a jobbnál jobb zenéket, hanem azért is, mert akkor születtem :D)... 

A tovább mögött csodás dolgok következnek...


Eighth Wonder - Open Your Mind 

Hihetetlenül bírom Pettsy Kensit-et!

Ő volt a nyolcvanas évek egyik legfúlosabb énekesnője, már ha értitek, hogy mire gondolok.

Elismerem meglehetősen - izé - szexi (na jó, felőlem akár kurvásnak is hívhatjuk, ha ez így jobban esik - de akkor azért tegyük azt is hozzá, hogy bár lennének ma ennyire édesen karakteresen kurvák az "olyan" nők, nem pedig közönségesen és átlagosan - vagy átlag alatti módon) előadóművésznek tartom őt, de nem csak a stílusa vagy a szépsége miatt, hanem sokkal inkább a hangja okán.

Elismerem, nem olyan eszköztelenül vagy keresetlenül volt szexi, mint sokan mások a nyolcvanas években, de kétségtelenül tudott ezt-azt erről a műfajról. Mármint magáról a popműfajról, de gyaníthatóan más téren is utazott ilyen-olyan bizniszekben - legalábbis a hangjába erről tanúskodó árnyalatok is belesimulnak...


Eighth Wonder - The Dress

Néztem azért egy nagyot, mikor láttam, hogy  ez (és az előző száma) nem fedezhető fel a tube-on és rohantam feltölteni, lehetőleg minél jobb hangminőségben, ahogy csak tudtam.

Imádom ugyanis ezt az egészet - a stílust, Pettsy-t, a hangulatot, a szöveget, a dallamot, az éneket...

Mindent...

Kritizáló megjegyzéseket meg nem kérek, mert itt nincs helye sem az elméleti, sem a gyakorlati, sem az alpári ítészkedésnek!

(I'm in love - of course, like everytime :D )


Kim Wilde - How Do You Want My Love?

Szemben viszont Pettsy-vel kétség sem férhet ahhoz, hogy Kim Wilde a szakma igazi szaktekintélye...

Ő egymaga is tökéletesen leképezi a nyolvanas éveket - a teljes életműve lefedi a nyolcvanas évek szinte összes előadói stílusát, amit az ő műfajában csak el lehet képzelni. Megintcsak azt mondhatom, hogy lenyűgöző énekesnő maradt később, mégis, az ő aranykora is 1981 és 1990 közé esik.

Amúgy pedig a dal határeset, minthogy hivatalosan 1986-os - akkori albumon is jelent meg - de maga a felvétel 1987. körüli. A dal pedig a nyolcvanas évek kellemes, elegáns, bódító illatát árasztó kis opusz...

A hatásához pedig csak hozzátesz majd, hogy természetesen HQ, mint általában a zenei megosztásaim többsége...

(És megint csak mellesleg tenném hozzá azt, hogy ez a szám is első youtube-os megosztás... - Alighanem én nyomtam fel először ilyen minőségben.)



Lee Aaron - Don't Rain on My Parade

Lee Aaron új szerzeményem, ha mondhatok ilyet.

Frissen fedeztem fel magamnak a zenéjét, a stílusát, a hangulatát.

A nyolcvanas évek kanadai - (igen, ő kimaradt, de ne féljetek, ha tudtam volna a létezéséről, tutira beleírom a múlt hétvégén befejezett Robin Sparkles-es anyagba) melodic metal királynője megint csak nagyon ott volt.

És megint csak nagyon nem a youtube-on - mármint ezzel a két számmal...

Igaz, a cím a klasszikus slágert sejteti, de valójában egy teljesen új dalról van szó, ugyanezzel a címmel.



Lee Aaron - Goin' on the Deep End

A mai utolsó számunkhoz végképp nem fogok sokat írni, mert úgy érzem nem is kell...

Lee Aaron, cool, 80's, melodic metal - so enjoy it!