2011. március 8., kedd

Március 8. - Egy faun megkésett délutánja


 


















 
Témakör: Film
Idő: 1983
Stílus: Szatíra
Fíling: WTF - hová tűnt az ilyen finoman megírt, mégis könnyedén betaláló humor

Leírás:

Azért a vén kecske is megnyalja a sót...  - szokták mondani azok, akik hozzám hasonlóan nem kevés ellenszenvvel viseltetnek egyes öregemberek állandó szexmániája és az ezen a téren mutatott nem kevés nagyzolási hóbortjuk láttán. 

Azt hiszem, Vera Chitylová, minden idők talán legjobb csehszlovák filmrendezőnője (márcsak nagyon is érintett női mivoltában) sem láthatta ezt másként, hiszen egy meglehetősen maró gúnnyal megspékelt mozit is összerakott ebben a témában. 

Az Egy faun megkésett délutánja Claude Debussy egy balettművétől kölcsönözte címét (amelyből egyébként több betét is szerepel a filmben - mi több, e zenemű szolgáltatja a film soundtrack-jének túlnyomó részét) - a "megkésett" szócska pedig, amely megkülönbözteti a film címét a muzikális kompozíciótól, nos, sokatmondó. 

Hogy mennyit is, arról a továbbiakban.



Lényeges tehát a címben ez az apró kiegészítés - ugyanis Faununknak, azaz a Leos Suschrapía által alakított jól fésült, elegáns, ötvenes és meglehetősen nimfomán öregúrnak, már nem áll jól a "faun"-szerepkör.

A görög mitológia a szexualitással mindig szoros összefüggésben megjelenő szőrös-szakállas erdei isteneinek késői bohémiai leszármazottja kiöregedett már az általa bevállalt szerepkörből. Ez a faunkodás neki valahogy már nem megy - már nem az ő műfaja. 

Túlságosan úriember a mai lányokhoz, túlságosan öreg, hogy megértse az igényeiket, ha bár egyértelműen nagy örömmel vetné magát rá akármelyik puncira, amelyikre csak tehetné, ő is tisztában van azzal, hogy ez neki már nem áll jól.Erről tanúskodnak legalábbis monológjai, a csöndes  őszi prágai félhomályba beledünnyögött félsorai, befejezetlen, egzaltált felkiáltásai, melyekből a film váza épült. 

Vizuális értelemben pedig a főkarakterünkhöz képest egyáltalán nem belassulós, hanem nagyon is dinamikus képsorokból, amelyeknek rögzítése tölti be ugyanezt a feladatot. Igaz, ez a dinamizmus sem életerőtől duzzad: gyakran úgy himbálózik a kamera ide-oda, mint a részeg éjszaka  sötét sikátorban, mindig egyik majd másik falnak csapódva, míg nem valahogy csak hazaér (zseniális az operatőri munka egyébként - óriási erőt és energiát ad a filmnek)...

Ahogy egyébként hősünk is hazaér a film végére - megtalálja otthonát...

De, hogy mi is lesz ez az otthon, arról egyelőre nem szólnék...

Beszélnék ellenben legnagyobb erényéről, az elképesztően erős atmoszférájáról, ami szinte beszippantja az embert. Izgalmas ide-oda himbálózás az egész film: történetek, prágai utcák, hivatalbeli ügyek (mert a Faun egy hivatalban dolgozik - tipikus bürokrata kispolgár tehát, ha úgy veszem...) és női combok, mellek és félhomályba dünnyögött furcsa szavak között...

Persze nem beszélnénk most erről a filmről, ha nem lenne még ezek mellett - csak úgy mellékesen - csehszlovák is. Igen, ez a mozi minden ízében csehszlovák: groteszk, humoros, szatirikus, kárörvendő, de egyben nagyon emberszerető, humánus és érzelmes is... Remek kis mósön pikcsör ez - így tömören összefoglalva, s ha valamit még hozzá kéne tennem így végezetül az ajánlásához, akkor azt mindenképpen meg kell mondanom, hogy a  benne szereplő lányok - ahogy a cseh nők is általában - rendkívül szépek...

Zárásképpen két jelenet a filmből. Az egyik a nyitó képsorok lezárására szolgál, míg a másik nem sokkal a vége előtt zajló eseményeket mutat meg.

Az elsőben a Faun munkába indulva megpróbálja elhagyni a lakását, de a környékbeli (egyébként elviselhetetlen öregek) folyamatosan inzultálják. Pont ezen mérgelődik, miközben még egy kis kutyaszarba is sikerül belelépnie (ez ám a humor, mégpedig cseh, sőt, egyenesen prágai!):




Másik jelenetünk a film végéről való és azért linkeltem, mert jól érzékelteti a fentebb leírt operatőri munkát: Faununk részegen Vlasztyicska nevű barátnőjét üldözi (vagy inkább véli üldözni - igaz, a jelenet végére megtalálja őt):


Megj.: a részletek sajnos csehszlovák nyelvűek...

Én magam nagyon-nagyon boldog lettem volna, ha találok a neten valamit a kiváló szinkronos verzióból, amelyet Szilágyi Tibor elsőrangúan prezentált Faunja fémjelez, de sajnos sehol nem sikerült... :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése